Ugrás a tartalomhoz

Bauer Ervin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bauer Ervin
Született1890. október 19.
Léva
Elhunyt1938. január 11. (47 évesen)
Leningrád
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
SzüleiBauer Simon
Foglalkozása
IskoláiGöttingeni Egyetem (–1914, orvostudomány)
Halál okalőtt seb
SablonWikidataSegítség

Bauer Ervin (Lőcse, 1890. október 19.Leningrád, 1938. január 11.) orvos, elméleti biológus. Bátyja Balázs Béla költő, filmrendező, nővére Bauer Hilda.

Életpályája

[szerkesztés]

Bauer Simon és Lévy Eugénia (Jenny) fiaként született zsidó családban. Szegeden, Budapesten, majd Göttingenben tanult. 1914-ben szerzett orvosi diplomát, 1916-ban Bécsben a Wagner Jauregg Klinikán dolgozott. 1918-ban hazatért, 1919-ben belépett a KMP-be,[2] a Tanácsköztársaság idején politikai szerepet vállalt. A bukás után emigrált; Bécsbe, Göttingenbe, majd Prágába költözött, ahol egyetemi asszisztensként dolgozott. 1924-ben Berlinben rövid ideig egy rákkutató intézetben dolgozott. 1925-ben emigrált a Szovjetunióba, 1933-tól Leningrádban élt. 1935-ben publikálta Elméleti biológia című könyvét, melyben leírta az élő rendszerek termodinamikai jellemzőit. Dolgozatai nagy hatást gyakoroltak a szovjet természettudomány fejlődésére.

Bauert és második feleségét 1937. augusztus 4-én tartóztatta le az NKVD, majd 1938. január 11-én agyonlőtték őket.[3]

Családja

[szerkesztés]

Első felesége, Kaffka Margit 1918-ban meghalt az első férjétől született fiával együtt, második felesége Szilárd István Béla és Berger Ernesztin lánya, Szilárd Stefánia matematikus volt, akivel 1919. május 25-én lépett házasságra Budapesten.[4] A két tanú Bauer sógornője, és Seidler Ernő felesége volt.

Két fia a második házasságából: Bauer Mihail (1924–) és Bauer Karl (1934–).[2]

Művei

[szerkesztés]
  • Бауэр Э С 1930. Физические основы в биологии. Изд. Мособлздравотдел, 103 с.
  • Бауэр Э С 1935. Теоретическая биология. Изд. ВИЭМ, 206 с.
  • Elméleti biológia (Tyeoretyicseszkaja biologija); oroszból ford. Müller Miklós, szerk., bev., jegyz. Ákos Károly; függelék: A természettudományos biológia alapelvei és ezek alkalmazása a fiziológiában és a patológiában (Die Grundprinzipien der rein naturwissenschaftlichen Biologie); Akadémiai, Bp., 1967
  • Bauer E S 1982. Theoretical Biology, Reprint of the 1935 Edition with a Preface, a Biographical and Critical Essay. Akadémiai, Budapest, 1982
  • Tyeoretyicseszkaja biologija; Rosztok, Szankt-Petyerburg, 2002 (Fundamentalʹnaja nauka)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://ligetmuhely.com/liget/azutan-dolgoznank-szepen-egyutt/
  2. a b Bauer Ervin. Névpont. Hozzáférés ideje: 2016. január 31.
  3. Müller M 2005. Ervin Bauer (1890-1938), a martyr of science. The Hungarian Quarterly 178: 123-131.
  4. A házasságkötés bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 207/1919. folyószáma alatt.

További információk

[szerkesztés]
  • Bauer Ervin. Névpont. Hozzáférés ideje: 2016. január 31.
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • Orvosi lexikon. Főszerk. Hollán Zsuzsa. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1973.
  • Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Ákos Károly: B. E. (Orvosi Hetilap, 1965. 40.)
  • László Miklós: A világhírű ismeretlen. B. E. (Élet és Irodalom, 1965. 28.)
  • Tokin, B. P.: Az elméleti biológia és B. E. munkássága. Ford. Müller Miklós. (Bp., 1965)
  • Forbáth Imre: Eszmék és arcok. (Pozsony, 1966)
  • H. Varró Rózsa: B. E. elméleti filozófiája és a marxista filozófia. (Magyar Filozófiai Szemle, 1970)
  • Zádor Erika: Nemcsak tisztelgés. (Magyarország, 1983. 8.)
  • Bauer Hilda: Emlékeim. – Levelek Lukácshoz. Szerk., a képanyagot összeáll., az utószót és a jegyzeteket írta Lenkei Júlia. (Archívumi füzetek. Bp., 1985)
  • Lenkei Júlia: „Azután dolgoznánk szépen együtt“. Száz éve született B. E. (Liget, 1990)
  • Müller Miklós: A Martyr of Science. (The Hungarian Quaterly, 2005)
  • Müller Miklós: Új könyvek B. E.-ről, a tragikus sorsú orvosbiológusról. (Magyar Tudomány, 2005)
  • A Te színed előtt. Kaffka Margit szerelmei. Szerk. Borgos Anna. (Bp., 2006).