Bauer Ervin
Bauer Ervin | |
Született | 1890. október 19. Léva |
Elhunyt | 1938. január 11. (47 évesen) Leningrád |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa |
|
Szülei | Bauer Simon |
Foglalkozása | |
Iskolái | Göttingeni Egyetem (–1914, orvostudomány) |
Halál oka | lőtt seb |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bauer Ervin (Lőcse, 1890. október 19. – Leningrád, 1938. január 11.) orvos, elméleti biológus. Bátyja Balázs Béla költő, filmrendező, nővére Bauer Hilda.
Életpályája
[szerkesztés]Bauer Simon és Lévy Eugénia (Jenny) fiaként született zsidó családban. Szegeden, Budapesten, majd Göttingenben tanult. 1914-ben szerzett orvosi diplomát, 1916-ban Bécsben a Wagner Jauregg Klinikán dolgozott. 1918-ban hazatért, 1919-ben belépett a KMP-be,[2] a Tanácsköztársaság idején politikai szerepet vállalt. A bukás után emigrált; Bécsbe, Göttingenbe, majd Prágába költözött, ahol egyetemi asszisztensként dolgozott. 1924-ben Berlinben rövid ideig egy rákkutató intézetben dolgozott. 1925-ben emigrált a Szovjetunióba, 1933-tól Leningrádban élt. 1935-ben publikálta Elméleti biológia című könyvét, melyben leírta az élő rendszerek termodinamikai jellemzőit. Dolgozatai nagy hatást gyakoroltak a szovjet természettudomány fejlődésére.
Bauert és második feleségét 1937. augusztus 4-én tartóztatta le az NKVD, majd 1938. január 11-én agyonlőtték őket.[3]
Családja
[szerkesztés]Első felesége, Kaffka Margit 1918-ban meghalt az első férjétől született fiával együtt, második felesége Szilárd István Béla és Berger Ernesztin lánya, Szilárd Stefánia matematikus volt, akivel 1919. május 25-én lépett házasságra Budapesten.[4] A két tanú Bauer sógornője, és Seidler Ernő felesége volt.
Két fia a második házasságából: Bauer Mihail (1924–) és Bauer Karl (1934–).[2]
Művei
[szerkesztés]- Бауэр Э С 1930. Физические основы в биологии. Изд. Мособлздравотдел, 103 с.
- Бауэр Э С 1935. Теоретическая биология. Изд. ВИЭМ, 206 с.
- Elméleti biológia (Tyeoretyicseszkaja biologija); oroszból ford. Müller Miklós, szerk., bev., jegyz. Ákos Károly; függelék: A természettudományos biológia alapelvei és ezek alkalmazása a fiziológiában és a patológiában (Die Grundprinzipien der rein naturwissenschaftlichen Biologie); Akadémiai, Bp., 1967
- Bauer E S 1982. Theoretical Biology, Reprint of the 1935 Edition with a Preface, a Biographical and Critical Essay. Akadémiai, Budapest, 1982
- Tyeoretyicseszkaja biologija; Rosztok, Szankt-Petyerburg, 2002 (Fundamentalʹnaja nauka)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://ligetmuhely.com/liget/azutan-dolgoznank-szepen-egyutt/
- ↑ a b Bauer Ervin. Névpont. Hozzáférés ideje: 2016. január 31.
- ↑ Müller M 2005. Ervin Bauer (1890-1938), a martyr of science. The Hungarian Quarterly 178: 123-131.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 207/1919. folyószáma alatt.
További információk
[szerkesztés]- Bauer Ervin. Névpont. Hozzáférés ideje: 2016. január 31.
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
- Orvosi lexikon. Főszerk. Hollán Zsuzsa. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1973.
- Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Ákos Károly: B. E. (Orvosi Hetilap, 1965. 40.)
- László Miklós: A világhírű ismeretlen. B. E. (Élet és Irodalom, 1965. 28.)
- Tokin, B. P.: Az elméleti biológia és B. E. munkássága. Ford. Müller Miklós. (Bp., 1965)
- Forbáth Imre: Eszmék és arcok. (Pozsony, 1966)
- H. Varró Rózsa: B. E. elméleti filozófiája és a marxista filozófia. (Magyar Filozófiai Szemle, 1970)
- Zádor Erika: Nemcsak tisztelgés. (Magyarország, 1983. 8.)
- Bauer Hilda: Emlékeim. – Levelek Lukácshoz. Szerk., a képanyagot összeáll., az utószót és a jegyzeteket írta Lenkei Júlia. (Archívumi füzetek. Bp., 1985)
- Lenkei Júlia: „Azután dolgoznánk szépen együtt“. Száz éve született B. E. (Liget, 1990)
- Müller Miklós: A Martyr of Science. (The Hungarian Quaterly, 2005)
- Müller Miklós: Új könyvek B. E.-ről, a tragikus sorsú orvosbiológusról. (Magyar Tudomány, 2005)
- A Te színed előtt. Kaffka Margit szerelmei. Szerk. Borgos Anna. (Bp., 2006).