Batiresz
| Batiresz | |
| Született | i. e. 29. század |
| Elhunyt | nem ismert |
| Házastársa | Den |
| Gyermekei | Szemerkhet |
| Foglalkozása | királyné |
| Tisztsége | királyné |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Batiresz | |||||||
|
| Szeret (?) | |||||
|
Batiresz vagy Betreszt (b3.tỉ-ỉr-s, „Bata legyen jó szándékkal felé”[1]) ókori egyiptomi királyné az I. dinasztia elején.[2][3] A palermói kő C1 jelű, Kairóban őrzött töredékén, a III. sorban említik Szemerkhet király anyjaként.[4] Férje Den vagy Anedzsib lehetett; amennyiben előbbi, úgy a rövid ideig uralkodó Anedzsib a (fél-)testvére lehetett Szemerhetnek.[3][2]
Nevének olvasata
[szerkesztés]Flinders Petrie a kairói töredéken olvasható név első két hieroglifáját valószínűleg a cím részének tartotta, és a nevet Tarszetként olvasta.[5] Henri Gauthier Tef-ti-iriszetnek, I.E.S. Edwards és Toby Wilkinson Bat-iri-szetnek olvasta. Silke Roth szerint a névben Bata (más néven Bati) ősisten neve szerepel, és jelentése „Bata legyen jó szándékkal felé”;[6] Toby Wilkinson ezzel szemben úgy fordítja, hogy „anyaság az ő társa”, ami arra utal, hogy a férjét követő uralkodó anyja volt.[4]
Lehet, hogy Batiresz neve szerepel egy abüdoszi sztélén is,[7] melyen egy kost ábrázoló (többnyire „ba”-ként olvasott) hieroglifa, valamint az „s” és „t” jelek láthatóak. Ezen látható egy Hórusz nevével kezdődő cím egy része is, talán az „Aki látja Hóruszt” óbirodalmi királynéi cím szerepelt a kövön.[3] Silke Roth és Toby Wilkinson szerint azonban a kos hieroglifát az I.-II. dinasztia korában még máshogy olvasták, a ba („lélek”) olvasat csak később, az Óbirodalom idején jelent meg, ezelőtt Hnum nevét vagy a szer („juh”, „kos”, „nemző”) szót írták így. Ezt támasztja alá az „sz” hieroglifa is, és a név olvasata Szeret, azaz „anyajuh” vagy „a koshoz tartozó”. Lehetséges, hogy a jóval későbbi írnokok, akik a palermói kövön található feliratot összeállították, nem ismerték a jel korábbi olvasatát, és Szeret nevét Batireszként írták át.[6][4]
Amennyiben Batiresz azonos a sztélén szereplő Szerettel, úgy Den abüdoszi nekropoliszában temették el. Sírja egy kamrából áll, amely Den saját sírkamrájának bejáratába épül be. Két ilyen kamra létezik Den sírjában, a bejárattól balra és jobbra; méretük különbözik, de mindkettő láthatóan nagyobb, mint az udvartartás tagjainak sírjai. Ez rámutat arra, milyen privilegizált helyzetben volt az anyakirályné fia uralkodása alatt; a királyhoz ilyen közel csak anyját és feleségeit temették. Nem tudni, melyik kamrából került elő a sztélé.[6][4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Silke Roth: Die Königsmütter des Alten Ägypten von der Frühzeit bis zum Ende der 12. Dynastie. Harrassowitz, Wiesbaden 2001, ISBN 3-447-04368-7, p- 384.
- ↑ a b Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2004, ISBN 0-500-05128-3
- ↑ a b c Grajetski Ancient Egyptian Queens: a hieroglyphic dictionary Golden House Publications, pp. 4-5
- ↑ a b c d Toby A. H. Wilkinson: Royal annals of ancient Egypt: the Palermo stone and its associated fragments. Taylor and Francis, London 2000, ISBN 978-0710306678, p. 125.
- ↑ W. M. Flinders Petrie: A History of Egypt, from the earliest Kings to the XVIth Dynasty, London 1923 (10th Edition), p. 22
- ↑ a b c Silke Roth: Die Königsmütter des Alten Ägypten. Wiesbaden 2001, ISBN 3-447-04368-7, pp. 26–30.
- ↑ G. T. Martin: An Early Dynastic Stela from Abydos: private or royal?, in: S. Quirke: Discovering Egypt from the Neva, The Egyptological Legacy of Oleg D. Berlev, Berlin 2003 ISBN 3-933684-18-8, pp. 79-84.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Betrest című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
