Ugrás a tartalomhoz

Bartha Károly (néprajzkutató)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a néprajzkutatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Bartha Károly (egyértelműsítő lap).
Bartha Károly
Született1889. július 11.[1]
Székelyudvarhely[2]
Elhunyt1956. november 22. (67 évesen)[1]
Debrecen[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • néprajzkutató
  • nyelvész
  • nyelvjáráskutató
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1914)
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyborosnyói Bartha Károly (Székelyudvarhely, 1889. július 11. – Debrecen, 1956. november 23.[3]) etnográfus, nyelvjáráskutató, nyelvész.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Bartha Károly (1843-1901) és Czirjék Berta (1856-1928) voltak.[4] 1911-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári diplomát kapott. 1911–1913 között Gróf Bethlen Balázs házánál volt nevelőtanár. 1913–1916 között a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára volt. 1914-ben doktorált a kolozsvári egyetemen. 1916–1918 között a szászvárosi Kuun Kollégium, 1918–1950 között a debreceni református tanítóképző intézet rendes tanára, 1937-től címzetes igazgatója volt. 1938–1950 között magántanár volt a Debreceni Egyetemen. 1950-ben nyugdíjba vonult.

Munkássága a pedagógia és a nyelvtudomány területére is kiterjedt. Néprajzkutatóként elsősorban a gyermekjátékkal, illetve a tiszántúli és székely kismesterségek tárgyi anyagával, munkafolyamatával és szókincsével foglalkozott. A debreceni tanítóképző növendékeinek néprajzi gyűjtőmunkáját szervezte.

Művei

[szerkesztés]
  • Vajda Péter nyelvújítása (Dés, 1913)
  • Udvarhely vármegye nyelvjárásának alaktana (Székelyudvarhely, 1914)
  • Emlékfüzet a debreceni Székely Társaság alakulásának 20. évfordulójára (Debrecen, 1922)
  • A debreceni fésűsmesterség (Debrecen, 1929)
  • Magyar néphagyományok. I. Karácsonyi játékok, gyermekversek Debrecen, 1931)
  • A zsoltárok fiai (Debrecen, 1931)
  • Magyar nyelvi kézikönyv a tanító- és tanítónőképző intézetek 4. osztálya számára (Sarudy Ottóval; Budapest, 1932)
  • A Debreceni Vadásztársulat története (Debrecen, 1933)
  • Emlékfüzet a Debreceni Székely Társaság zászlóavatási ünnepségéről és az erdélyi magyar és székely egyesületek országos értekezletéről (Debrecen, 1934)
  • A szatmárcsekei bábtáncoltató betlehem (Budapest, 1934)
  • Játék (A magyarság néprajza. IV. A magyarság szellemi néprajza (Budapest, 1937; 3. átdolgozott kiadás: 1943; hasonmás kiadás: Szekszárd, 1992)
  • Húsvéti rigmusok (Debrecen, 1938)
  • A debreceni gubacsapó céh (Debrecen, 1939)
  • Adatok gyermekbabonáinkhoz (Magyar Nyelv, 1940)
  • Névrecsúfoló gyermekversek (Budapest, 1941)
  • Magyar népi bábjáték. I. 12 játékszöveg dallamokkal, rajzokkal, útmutatásokkal (Debrecen, 1948)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01158.htm, Bartha Károly, 2017. október 9.
  2. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
  3. ↑ Magyar Életrajzi Lexikon téves halálozási adata: nov. 22.!
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 311/1956. folyószám alatt.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bartha_Károly_(néprajzkutató)&oldid=27657071”