Bartha József (irodalomtörténész)

	Bartha József
Született	1866. december 1.; Sáta
Elhunyt	1950. március 10. (83 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész; középiskolai tanár;
Halál oka	szívizom rendellenesség; érelmeszesedés;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bartha József témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bartha József (egyértelműsítő lap).

Bartha József (Sáta, 1866. december 1. – Budapest, Ferencváros, 1950. március 10.)^[2] irodalomtörténész, főgimnáziumi tanár, iskolaigazgató.

Élete

Bartha János és Zalmás Mária fiaként született. Budapesten végzett egyetemet, majd 1893 és 1896 között gimnáziumi tanárként működött Nagybecskereken.

1896-tól 1898-ig a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselője. 1896–1933 között gimnáziumi tanár volt Budapesten, és ezalatt egy ízben (1922–1924) gimnáziumi igazgató is. 1924-től magyar nyelvi és irodalmi szakfelügyelői feladatot is ellátott.

Halálát szívizomelfajulás, érelmeszesedés okozta. Felesége Kádár Erzsébet volt.

Munkássága

Bartha jelentős irodalmi munkásságot is kifejtett: középiskolai tankönyveket, konzervatív és katolikus szellemű folyóiratcikkeket írt. Kritizálta korának modern íróit.

Művei

A palóc nyelvjárás. Budapest, 1893 (különnyomat a Magyar Nyelvőrből)^[3]
A Toldi-monda. Irodalomtörténeti tanulmány. Szent István Társulat, Budapest, 1899 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből, 34.)^[4]
A magyar nemzeti irodalom története; írta és olvasókönyvvel ellátta Bartha József; Szent István Társulat, Budapest, 1899.^[5] – több újabb kiadásban, 2 kötetre bontva^[6]
Magyar nyelvtan mondattani alapon. Közép- és polgári iskolák I. és II. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1900^[7] – több későbbi kiadás^[8]
Néhány szó »A magyar nemzeti irodalom története« cimü könyvem hivatalos birálatához. Stephaneum Nyomda, Budapest, 1900^[9]
A magyar katholikus énekköltészet a XVIII. századig. Szent István Társulat, Budapest, 1901 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből, 42.)^[10]
A magyar művelődés története, Stampfel-féle Könyvkiadóhivatal, Pozsony, 1901 (Tudományos Zsebkönyvtár 100.)^[11]
Aesthetika, Stampfel-féle Könyvkiadóhivatal, Pozsony, 1903 (Tudományos Zsebkönyvtár, 113.)^[12]
Stilisztika. A középiskolák IV. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1903^[13]
Magyar egyházi énekek a keresztény középkorból. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Bartha József. Stampfel Károly kiadása, Budapest, 1903 (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához, 4.)^[14]
Magyar egyházi énekek a vallási harcok korából. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Bartha József. Stampfel Károly kiadása, Budapest, 1904 (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához, 9.)^[15]
Tinódi Lantos Sebestyén válogatott krónikás dalai. Szerkesztette Bartha József. Stampfel Károly kiadása, Budapest, 1904 (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához, 16.)^[16]
Retorika a középiskolák V. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1904 (Prónai Antallal közösen)^[17]
Szemelvények a Margit-legendából, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Bartha József. Szent István Társulat, Budapest, 1905 (Irodalomtörténeti Olvasmányok 5.)^[18]
Stilisztika a polgári leányiskolák III. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1906^[19]
A magyar nemzeti irodalom története. A tanítóképző intézetek új tanterve szerint. Szent István Társulat, Budapest, 1906^[20] – újabb kiadásban^[21]
Alexandriai Szent Katalin verses legendája. Szent István Társulat, Budapest, 1906^[22]
Stilisztika a tanító- és tanítónőképzők 1. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1907^[23]
Az írásművek ismertetése. I. kötet. A tanító- és tanítónő-képzők II. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1909^[24]
Az írásművek ismertetése. II. kötet. A tanító- és tanítónőképzők III. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1909^[24]
Poétika a középiskolák VI. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1910^[25]
Két nemzedék magyar irodalma 1875–1925. A Szerző Kiadása, Budapest, 1926^[26]
Fajiság az irodalomban. Budapest, 1934. (Különnyomat a Célból)^[3]
Sajó Sándor válogatott költeményei. Összegyűjtötte és bevezette Bartha József. Budapest, 1937^[3]
Az új magyar irodalom kis tükre 1896–1936. Szerzői kiadás, Budapest, 1938^[27]
Hulló lombok. Költemények; Korda Nyomda, Budapest, 1939^[3]
Szabad-e Adynak szobrot emelni? Budapest, 1939 (különnyomat a Célból)^[3]
Faji elem és keresztény szellem irodalmunkban, Budapest, 1941^[28]
Az Ady-kultusz: magyar öngyilkosság!; többekkel; Stephaneum Nyomda, Budapest, 1941^[29] (új kiadás: Fehérlófia Kiadó és Könyvesbolt, Budapest, 1998, ISBN 963-85896-0-4)

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01157.htm, Bartha József, 2017. október 9.
↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 432/1950. folyószáma alatt.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Katolikus lexikon, i. m
↑ [1]
↑ [2]
↑ [3]
↑ [4]
↑ [5], [6]
↑ [7]
↑ [8]
↑ [9]
↑ [10]
↑ [11]
↑ [12]
↑ [13]
↑ [14]
↑ [15]
↑ [16]
↑ [17]
↑ [18]
↑ [19]
↑ [20]
↑ [21]
↑ ^a ^b [22]
↑ [23]
↑ [24]
↑ [25]
↑ Pintér: Századunk magyar irodalma, 1415. o.
↑ [26]

Források

Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [27]
Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. , 3–4. kötet Assistens–Börcs, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1936, 749. o.
Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [28]
Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1913. → elektronikus elérhetőség: Arcanum
Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928. → elektronikus elérhetőség: Arcanum
Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942. → elektronikus elérhetőség: Arcanum
Antikvarium.hu adatbázisa
Pintér Jenő: Századunk magyar irodalma, Dr. Pintér Jenőné Vállalata, Budapest, 1943

Egyéb irodalom

Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás, Franklin-Társulat, Budapest, 1928.
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2001, 397. o.

[39d5f040e5e5ec7b3100c2038a537511f67ca2c4-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01157.htm, Bartha József, 2017. október 9.

[2] Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 432/1950. folyószáma alatt.

[katolikus-3] Katolikus lexikon, i. m

[4] [1]

[5] [2]

[6] [3]

[7] [4]

[8] [5], [6]

[9] [7]

[10] [8]

[11] [9]

[12] [10]

[13] [11]

[14] [12]

[15] [13]

[16] [14]

[17] [15]

[18] [16]

[19] [17]

[20] [18]

[21] [19]

[22] [20]

[23] [21]

[arcanum.com-24] [22]

[25] [23]

[26] [24]

[27] [25]

[28] Pintér: Századunk magyar irodalma, 1415. o.

[29] [26]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

Bartha József
Született	1866. december 1.^[1] Sáta
Elhunyt	1950. március 10. (83 évesen)^[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész középiskolai tanár
Halál oka	szívizom rendellenesség érelmeszesedés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartha József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség