Bartha Béla

Bartha Béla
Életrajzi adatok
Született	1897. május 10. Poprád
Elhunyt	1972. július 23. (75 évesen) Legyesbénye
Munkássága
Vallás	római katolikus egyház
Tisztség	magyarországi parlamenti képviselő

Bartha Béla (Poprád, Szepes vármegye, 1897. május 10. – Legyesbénye, 1972. július 23.) katolikus lelkipásztor, a Demokrata Néppárt listavezetője.

Életpályája

Gyermek- és ifjúkora

Apja csendőr-tiszthelyettes volt. Apácák vezette óvodában nevelkedett, majd alsófokú iskoláit Kassán végezte el. A kassai premontrei gimnáziumban érettségizett. Érettségije után, 1914-ben máris papi szemináriumba jelentkezett, két évvel később a budapesti Központi Papnevelde hallgatója lett. A Monarchia összeomlása idején kénytelen volt felfüggeszteni tanulmányait. A Magyarországi Tanácsköztársaság napjaiban a szüleinek küldött levele miatt „levélcsempészet” vádjával letartóztatták. A Parlament pincéjében, a Markó utcában tartották fogva, végül a Gyűjtőfogházba internálták.

Papi hivatása

1919-ben Kassán szentelték pappá. Három év múlva került első egyházi szolgálati helyére: Regeteruszkán segédlelkészként dolgozott. A Trianoni békeszerződés hatására szolgálati helye az akkori Csehszlovákiába került. Egy szentbeszédében a készülő csehszlovák hitoktatási törvénytervezetet bírálta, ami miatt a hatóságok két nap – feltételesen felfüggesztett – elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre ítélték.

Egy évig Eperjesen volt hitoktató, 1926-tól Kassán kinevezték a szlovák iskolák hitoktatójának. Hivatását felhasználva megkísérelte összefogni a kisebbségi sorsba kényszerült kassai magyarság szervezeteit. Aktív közösségszervezői munkát végzett. A számos hitéleti és magyar nemzetiségű közösség vezetésén túl még a helyi, magyar sportegyesületek tevékenységét is támogatta. 1930-ban a csehszlovák rendőrség „kémkedés” vádjával letartóztatta. A provokáción alapuló vádak összeomlása után szabadlábra helyezték. (A csehszlovák rendőrség ezzel az akcióval a magyarság ügye iránt elkötelezett papot valamint az általa szervezett közösségeket akarta ellehetetleníteni.) A kárpátaljai bevonulás után munkáját szabad légkörben akadályok nélkül folytathatta tovább. Sikereire és áldozatvállalásaira elöljárói is felfigyeltek: 1940-ben püspöki tanácsos, két évvel később pápai kamarás címet kapott. A háború befejezése után 1945-ben az újjászerveződő csehszlovák állam - holmijainak összecsomagolására két órát engedélyezve - kiutasította szülőföldjéről. Ekkor került át végleg Magyarországra.

Magyarországon először Hollóházán kezdte meg szolgálatát, majd Sárospatakra nevezték ki plébánosnak. Szolgálata idején pezsgő hitéletet alakított ki a városban, többek között alapító vezetője lett a Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége helyi szervezetének.

Politikai pályája

Az egyházi közösségekben véghez vitt agilis és sikeres szervező munkája mellett Magyarországon a politikai élet küzdelmeiben is részt vállalt. Sárospatakon beválasztották a helyi képviselő-testületbe. Jó kapcsolatot épített ki a Független Kisgazdapárt helyi szervezetével. Majd 1947 júliusában a korábbi kisgazda politikus, Bodnár János már demokrata néppárti képviselőjelölt kérdésére csatlakozott a Demokrata Néppárt munkájába. Egyházi elöljáróinak engedélyével belépett a pártba, és vezette a sárospataki párt életét. 1947. augusztus 31-i országgyűlési választáson mandátumot nyert a DNP Borsod-Gömör-Zemplén-Abaúj megye listavezetőjeként. Egyházi felettesei és Mindszenty József esztergomi érsek felszólítására lemondott mandátumáról, és visszavonult a közvetlen politizálástól.

A diktatúra idején

1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megtiltotta számára az iskolai hitoktatást. A sorozatos atrocitások, amelyek amiatt érték, mert nem vállalt szerepet a békepapi mozgalomban, felőrölték egészségét, folyamatosan betegeskedett. Felépülése után a világi hatóságok nyomására Czapik Gyula érsek 1955-ben Fáj községbe helyezte át. Ezt az időszakot „szelídített internálás”-nak nevezte. Később kongruáját is megvonták tőle, ezekben az években megélhetését egyedül a hívek és a paptársak szolidaritása biztosította.

Az egyház állami szorításának enyhülése idején 1962-ben Legyesbénye plébániájára helyezték. Élete végéig, 1972-ig teljesített ott szolgálatot.

Tízezer oldalas prédikációgyűjteményét Sárospatakon őrzik. Önéletrajza kiadásra vár.

Külső hivatkozások

• Bartha Béla szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány Archiválva 2014. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Bartha Béla szócikk. Digitális Adatbázis, História

További információk

• Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2000.