Ugrás a tartalomhoz

Barta Éva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barta Éva
Született1916. április 8.
Budapest
Elhunyt1994. március 15. (77 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaFekete Nagy Béla
GyermekeiFekete Mihály (1949)
Fekete László (1949)
SzüleiBarta Ernő
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1938)
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1977)

Barta Éva (Budapest, 1916. április 8. – Budapest, 1994. március 15.) ötvös, keramikus, ékszerkészítő, Fekete Nagy Béla festő, grafikus felesége.[2]

Pályafutása

[szerkesztés]

Barta Ernő (1878–1956) festő, grafikus és Csörsz (Goldberger) Ella lánya volt. 1933-ban az Iparművészeti Iskola; 1934 és 1938 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, mesterei Benkhard Ágost és Szőnyi István voltak. 1938-ban Párizsba ment, ahol kerámiával foglalkozott, majd 1939-ben Budapesten hozta létre saját műhelyét, ahol többnyire ékszereket készített. A második világháború alatt férjével schutzpassokat készítettek, hogy ezzel segítsenek az üldözötteknek, többek között Barta Éva családjának is. A hamis okmányoknak köszönhetően nagyjából 1000–1200 zsidó életet mentettek meg.[2] Férje, Fekete Nagy Béla posztumusz megkapta a Jad Vasem Világ Igaza kitüntetését. Műveihez zománcot, féldrágakövet, nemesfémeket használt, alkotásait amorf, természeti formák uralják. Tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. A háború után Barta Éva műszaki rajzoló lett, de kerámiaműhelyüket a XII. kerületi Vöröskő utcában tovább működtették. Két közös gyermekük született: Fekete Mihály (1947), később idegenforgalmi szakember, és Fekete László (1949) keramikus.[2]

Kiállításai

[szerkesztés]

Egyéni kiállítások

[szerkesztés]
  • 1961 • Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1975 • Bartók Művelődési Ház, Szeged [Preiser Klárával]
  • 1976 • Műcsarnok, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások

[szerkesztés]
  • 1958 • Világkiállítás, Brüsszel
  • 1972 • Országos Ékszerkiállítás, Csók Galéria, Budapest • Öltözködés, Ernst Múzeum, Budapest.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Iparművészeti Vállalat ékszerpályázatának I. díja (1959)
  • Érdemes művész (1977)
  • Kiváló művész (1985)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  2. a b c Trencsényi Zoltán: Tóbi-Nóbi tacskó és a papírgyerekek (házassági anyakönyvi kovonat, PDF). Népszabadság, NOL-hu/kultura, 2014. június 27. [2023. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva].

Források

[szerkesztés]