Bart István (műfordító)
Bart István | |
Csigó László felvétele | |
Élete | |
Született | 1944. július 1. Budapest |
Elhunyt | 2019. június 27.[1] (74 évesen) |
Házastársa | Klaudy Kinga |
Gyermekei | Bart István |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza |
Kitüntetései | Wessely László-díj (1984) |
Bart István (Budapest, 1944. július 1. – 2019. június 27.) magyar író, műfordító, könyvkiadó. Felesége Klaudy Kinga nyelvész.
Életpályája
[szerkesztés]Az I. István Gimnáziumban érettségizett, 1968-ban a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát. 1971-ig nyelvtanárként dolgozott, majd 1971-től szabadfoglalkozású. Írói, fordítói munkássága mellett egész pályafutása során könyvkiadókban dolgozott, 1973-tól 1984-ig az Európa Könyvkiadó szerkesztője, 1976-tól a Valóság szerkesztője,[2] 1984-től 2003-ig a Corvina Könyvkiadó igazgatója volt,[3] 2004-től 2011-ig a CEU Press igazgatójaként működött.[4] Mindemellett az 1980-as években a Magyar PEN Club főtitkára, illetve 1991-től 2008-ig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke volt.[2]
Művei
[szerkesztés]Főbb művek:[2]
A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös (1984)
[szerkesztés]Az ismeretlen körülmények között elhunyt Rudolf trónörökös fia halálának körülményeit járja körül az író, közben politikai, történelmi és lélektani fejtegetésekbe bocsátkozik, és a hajdan meg nem semmisített adatokat egy detektív pontosságával illeszti egybe. A regényből megismerjük az Osztrák–Magyar Monarchia bürokratikus politikai rendszerét is.
A könyv számos idegen nyelven is megjelent:
- Rudolf, nešťastný následník "L'ubostny román"; szlovákra ford. Karol Wlachovsky; Tatran, Bratislava 1986 (Zenit, 54.)
- Mary og Rudolf en gamle, sörgelige (og laererige?) historie om dramaet pa Mayerling fortalt pa ny knap hundrede ar efter af den laerde og vittige; dánra ford. Peter Eszterhás; Vindrose, Köbenhavn 1987
- Rudolf, nesrečni prestolonaslednik "Ljubezenski roman"; szlovénra ford. Vlado Petersic; Pomurska zalozba, Murska Sobota 1987 (Sozvocje)
- Den olycklige prinsen i Mayerling; svédre ford. Frans och Ulla; Norstedts, Stockholm 1987
- Nyezadacslivaja szugyba kronprinca Rudolfa. "Ljubovnij roman"; oroszra ford. Tatyjana Voronkina; Raduga, Moszkva, 1988
- Rudolf, der unglückselige Kronprinz in Liebesroman; németre ford. Almos Csongár; Verlag der Nation, Berlin, 1990
- Zloszasztnata szadba na presztolonaszlednika Rudolf; bolgárra ford. Mikaela Vazarova-Zaimova; Narodna kultura, Sofia, 1990
- Destinul nefericit al prinţului Rudolf. Roman istoric; románra ford. Skultéty Sándor; Humanitas, Bucuresti, 1994 (Istorie)
- Nyezadacslivaja szugyba kronprinca Rudolfa. Roman-essze; oroszra ford. Tatyjana Voronkina; Raduga, Moszkva, 2001 (Szkvoz prizmu vremenyi)
- Rudolf, der unglückselige Kronprinz. Ein Liebesroman; németre ford. Csongár Álmos; Scholastica, Bp., 2000
Elemér utca három (1990)
[szerkesztés]A kötet tíz írása a gyerekkor, a hajdani Elemér utca tárgyi világát idézi föl minimalista (és a fordítóra-szótárkészítőre jellemző) részletességgel, pontosításokkal; egyszerre líraian, iróniával és tárgyszerű tömörséggel. Megjelenik a tejesüveg és a tejcsarnok, a szódásüveg madárfeje, a roller és még számos tárgy (bőven a műanyag kora előtti időkből), valamint a hajdani foglalkozások képviselői: a jeges, a szemetes, a viceházmester és mások; nyomokban olvashatunk a házbeli emberek viselkedéséről is. Az ötvenes évek elején járunk, a politikai óvatosság és bizonytalanság korában, ahogy a gyerek szemlélő próbálja megfejteni maga körül a világot.
Angol–magyar / Amerikai–magyar kulturális szótár (1998–2000)
[szerkesztés]A két szótár a brit, illetve az amerikai élet és életforma jellemző szokásait és hagyományait, a mindennapi élet és az ünnepek rítusait gyűjti össze, bemutatja az országra jellemző életforma kellékeit, kitér az öltözködésre, az étkezésre és a sportra ugyanúgy, mint a jogi kérdésekre, az állam és az egyház intézményeire.
Kötetei
[szerkesztés]- Futószalag és kultúra. Esszék a mai amerikai kulturális életről; szerk. Bart István, Hernádi Miklós; Gondolat, Bp., 1972
- Fordításelméleti szöveggyűjtemény; szerk. Bart István, Klaudy Kinga; Tankönyvkiadó, Bp., 1980
- Walter Scott világa; Európa, Bp., 1980 (Írók világa)
- A műfordítás ma. Tanulmányok; szerk. Bart István, Rákos Sándor; Gondolat, Bp., 1981
- A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös. "Szerelmi regény"; Helikon, Bp., 1984
- Present continuous. Contemporary Hungarian writing; szerk. Bart István; Corvina, Bp., 1985
- Elemér utca három; Magvető, Bp., 1990 (Rakéta Regénytár)
- Bart István–Klaudy Kinga–Szöllősy Judy: Angol fordítóiskola. Fordítás angolról magyarra és magyarról angolra; Corvina, Bp., 1996
- Angol–magyar kulturális szótár; Corvina, Bp., 1998
- Bart István–Klaudy Kinga–Szöllősy Judy: Angol fordítóiskola. Fordítás angolról magyarra és magyarról angolra; 2. jav. kiad.; Corvina, Bp., 1998
- Hungary & the Hungarians. 111 keywords. Selected from a concise dictionary of facts and beliefs, customs, usage and myths; angolra ford. Judith Sollosy; Corvina, Bp., 1999
- Hungary & the Hungarians. The keywords. A concise dictionary of facts and beliefs, customs, usage & myths; angolra ford. Judith Sollosy; Corvina, Bp., 1999
- Amerikai–magyar kulturális szótár; Corvina, Bp., 2000
- Ungarn. Land und Leute. Ein kleines Konversationslexikon der ungarischen Alltagskultur; németre ford. Zádor Éva; Corvina, Bp., 2000
- Bart István–Klaudy Kinga–Szöllősy Judy: Angol fordítóiskola. Fordítás angolról magyarra és magyarról angolra; 3. jav. kiad.; Corvina, Bp., 2000
- La Hongrie et les Hongrois. Les mots-clés de l'histoire et de la vie quotidienne. Dictionnaire abrégé des faits et des croyances, des mythes et des coutumes; franciára ford. Camille Defourny, Fáber András; Corvina, Bp., 2001
- Angol–magyar kulturális szótár; 2. bőv. kiad.; Corvina, Bp., 2002
- Világirodalom és könyvkiadás a Kádár-korszakban; Osiris, Bp., 2002
- Bart István–Klaudy Kinga–Szöllősy Judy: Angol fordítóiskola. Fordítás angolról magyarra és magyarról angolra; 4. jav. kiad.; Corvina, Bp., 2003
- Bart István–Klaudy Kinga: EU fordítóiskola. Európai uniós szövegek fordítása angolról magyarra; Corvina, Bp., 2003
- A könyvkiadás mestersége; Osiris, Bp., 2005 (Osiris kézikönyvek)
- Russzkim o vengrah. Kulʹturologicseszkij szlovarʹ; oroszra ford. Tatyjána Voronkina; Raduga, Moszkva, 2005
- Budapest krónikája a kezdetektől napjainkig; szerk. Bart István; Corvina, Bp., 2007
- Hungary & the Hungarians. The keywords. A concise dictionary of facts and beliefs, customs, usage & myths; angolra ford. Judith Sollosy; 3. jav. kiad.; Corvina, Bp., 2007
- Hungary & the Hungarians. The keywords. A concise dictionary of facts and beliefs, customs, usage & myths; angolra ford. Judith Sollosy; 4. jav. kiad.; Corvina, Bp., 2015
- Amerikai kulturális szótár; 2. átdolg., jav., bőv. kiad.; Corvina, Bp., 2017
Műfordításai
[szerkesztés]Bart István angol, amerikai és ír íróktól fordított (többek közt Jack Londont, E. A. Poe-t, Lawrence Ferlinghettit, Muriel Sparkot, Walter Scottot, Philip Rothot, B. S. Johnsont, Henry Millert, Frederick Forsythot, Richard Hughest, Bernard Malamudot, Norman Mailert, Samuel Beckettet, Trevor Griffithet, Arthur Koestlert, Seán O’Casey-t, Bret Easton Ellist, Cormac McCarthyt, Jonathan Franzent és Don DeLillót).
Díja, kitüntetése
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Elhunyt Bart István. prae.hu. 2019. jún. 28.
- ↑ a b c HunLit: szerzői oldal. [2010. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 12.)
- ↑ Megnyílt a Líra és Lant Rt. könyv-nagykereskedése Könyv7 VII. évf. 18. szám, 2003. szeptember 18.
- ↑ XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Archiválva 2007. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben a kontextus.hu-n
További információk
[szerkesztés]- Bart István a PORT.hu-n (magyarul)
- Bart István Rudolf-könyvének részlete orosz fordításban Bábelmátrix
- Bart István: "Álltam a versenyt Cormac McCarthy-val" Archiválva 2009. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Bart István interjú a Napvilág.net-en, 2009. április 7.
- Részlet Cormac McCarthy: Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen című könyvéből Bart István fordítása az ekultúrán