Barna levélszövő

Barna levélszövő
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Család:	Púposszövőfélék (Notodontidae);
Nem:	Clostera;
Tudományos név
	Clostera anastomosis; Linnaeus, 1758
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barna levélszövő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barna levélszövő témájú médiaállományokat és Barna levélszövő témájú kategóriát.

A barna levélszövő (Clostera anastomosis) a púposszövőfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos éjjeli lepkefaj.

Megjelenése

A barna levélszövő szárnyfesztávolsága 3,2-3,8 cm. Alapszíne változatos, általában vöröses középbarna vagy vörösessárga. A sötét színű példányokon a homlok és a tor középvonala sötétbarna, a tor kékesbarna, a potroh kissé sárgás. Az elülső szárnyon három világos, sötéten árnyékolt harántvonal halad keresztül. A szegélysáv barna, szaggatott. A hátsó szárny szürkés. Az elülső szárny fonákja sötétebb, a hátulsóé világosabb szürkésbarna; a hátulsón halvány harántsáv található. A szegélytérben narancsszínű elmosódó foltok lehetnek. A szárnyak rojtja barna . A világos színű példányok teste és alapszíne sárga, főleg az elülső szárnyon vöröses árnyalattal és világos narancsszínű foltokkal. A fonák világossárga.

Petéi félgömb alakúak, eleinte szürkék majd vörösbarnák; a nőstény egy nagy kupacban rakja le őket.

A kifejlett hernyó barna, hátán sárga szélű sötét sávval, szelvényenként két-két fehér pöttyel. A 4. szelvényen és a test végén erős, púpszerű, fekete szemölcs látszik. A 2. és 3. szelvényen erősebb, az 5-10. és 12. szelvényen kisebb élénkvörös szemölcs található. Bábja fényes feketésbarna, vörösbarna sávokkal.

Hasonló fajok

A tarka levélszövő, a rövidszárnyú levélszövő és az apró levélszövő hasonlít hozzá.

Elterjedése

Eurázsiában honos, Franciaországtól egészen Japánig. Magyarországon mindenütt előfordulhat, viszonylag gyakori.

Életmódja

Ártéri erdők, ligeterdők, nedvesebb elegyes erdők, erdőszélek, patakvölgyek lakója.

Évente két (Dél-Európában három) nemzedéke nő fel, imágóit május-júniusban és július-szeptemberben lehet látni (két héttel később, mint a Clostera nem többi hazai tagját). Hernyója nyár- és fűzfajok leveleivel táplálkozik; fiatalon csoportosan, később magányosan. A hernyók egy része áttelel, mások még ősszel bebábozódnak és úgy vészelik át a telet.

Magyarországon nem védett.