Barnóthy Forró Magdolna
| Barnóthy Forró Magdolna | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1904. augusztus 21. Zsámbok |
| Elhunyt | 1995. február 16. (90 évesen) Evanston, Illinois |
| Ismeretes mint |
|
| Állampolgárság | magyar |
| Házastárs | Barnóthy Jenő |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Pázmány Péter Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika, asztrofizika |
| Kutatási terület | kozmikus sugárzás, biomágnesesség |
Barnóthy Forró Magdolna (Zsámbok, 1904. augusztus 21. – Evanston, Illinois, 1995. február 16.) fizikus, asztrofizikus. Világszerte ismert a kozmikus sugárzás kutatásában végzett úttörő munkája. Barnóthy Jenő felesége és tudományos munkatársa.
Pályafutása
[szerkesztés]A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, majd az egyetem Kísérleti Fizikai Intézetének lett munkatársa. 1928-ban írta meg doktori disszertációját a rövidhullámok dielektromos állandójának méréseiről. Évfolyamtársával, későbbi férjével, Barnóthy Jenővel a kozmikus sugárzás kutatása felé fordult, amelyhez a Walther Bothe és Werner Kolhörster által akkoriban kifejlesztett mérési technikát alkalmazták. Forró és Barnóthy építettek egy nagy Geiger–Müller-számlálót, amely végül a kozmikus sugárzást mérő teleszkóp lett.[1]
Férjével tanulmányozták a kozmikus sugárzás izotrópiáját, sziderikus idejét, valamint energiaspektrumát. Mérésekkel vizsgálták, hogy a földi mágneses mező milyen mértékben nyeli el a kozmikus sugarakat. Ugyanezt a kísérletet elvégezték a föld felszíne alatt is, a dorogi szénbányákban. A háború után megkísérelték újra indítani a sugárkutatást, de kevés eredménnyel. Ezért úgy döntöttek, hogy az Egyesült Államokban folytatják munkájukat. 1948-ban Illinois államban, Evanstonban telepedtek le, és fizikát tanítottak a Barat College-ben 1953-ig. Később Magdolna a University of Illinois College of Medicine intézményben tanított.
Asztrofizikával kezdtek foglalkozni. Kiemelkedőt alkottak a gravitációs lencséknek a kvazárokra gyakorolt hatásának tanulmányozásában. A témában 40 tudományos publikációt tettek közzé a hatvanas és hetvenes években. Érdekes biofizikai kísérleteket végeztek, megalapították a Biomagnetic Societyt. Forró Magdolna adta ki 1964-ben a Biological Effects of Magnetic Fields c. két kötetes művet. Az American Astronomical Society, az American Physical Society, a German Astronomical Society és az International Astronomical Union tagjává választották Forró Magdát.
Válogatott publikációi
[szerkesztés]- Temperaturverlauf der Dielektrizitatkonstanten einiger Gase bei verschiedenen Drucken. Zeitschr. F. Phys. 55., 1928
- Diurnal variation of Cosmic Ray Shower. Nature, 1937
- Reduction of Radiaton Mortality through Magnetic Pretreatment. Nature, 200., 1963
- Development of young Mice. In: Biological effects of magnetic field. N.Y. Plenum Press, 1964
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A legfontosabb változások a két világháború között. ELTE Fizikai Intézet, 2012. [2017. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
Források
[szerkesztés]- Ervin J. Fenyves: Madeleine Barnothy Forro (1904–1995) (angol nyelven). American Astronomical Society, 1995. [2017. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
- Forró, Magdolna. omikk.bme. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
További információk
[szerkesztés]- Famous Hungarians (angol nyelven). Hungarian Catholic Mission. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
