Ugrás a tartalomhoz

Barlanglakás-kiállítás

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barlanglakás-kiállítás
A kiállítás bejárata
A kiállítás bejárata
Elhelyezkedés

Magyarország
Elhelyezkedése
Barlanglakás-kiállítás (Magyarország)
Barlanglakás-kiállítás
Barlanglakás-kiállítás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 10″, k. h. 19° 01′ 44″47.419375°N 19.028844°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 10″, k. h. 19° 01′ 44″47.419375°N 19.028844°E
Térkép

A Barlanglakás-kiállítás Budafokon (Budapest XXII. kerületében), a Veréb utcában található.

A Dunától induló domboldalakon, régebben Promontornak nevezett vidéken több évszázadon keresztül földbe vájt emberi lakóhelyek is voltak. 1966-ban az utolsó lakó elköltözése után a barlangokat betömték.

Történetük

[szerkesztés]
Bővebben: Barlanglakás

A barlanglakásoknak sajátos története van. Két nagyobb korszakra osztható fel:

Az első korszak

[szerkesztés]
Barlanglakás-kiállítás

Pontos kezdetét nem ismerjük. E korai korszak jellemzője, hogy a hegyoldalban lévő nagy barlangokban „házakat” építettek. Ezeknek csak az oldalfalait húzták fel. Itt tetőre nem volt szükség. A barlangok két oldalához támasztott házak a középső tereket szabadon hagyták, így ezek utcasorokat alkottak.

József nádor emlékirataiból ismerjük, hogy ottjártakor 40 darab házat talált ott. Fél évszázaddal később már 120 darabot számláltak. 1838-ban Carl Vasquez rajzon is megörökített egy ilyen lakott barlangot. 1860-ban a Gellért-hegy oldalában is találtak egy ilyen házat. (Egy kötélverő családja lakott benne.) Budafokon az ilyen lakások a hegyomlások miatt fokozatosan megszűntek. Ezzel az első periódus lezárult.

A második korszak

[szerkesztés]

A 19. század második felében a kapitalista fejlődés felgyorsulása során, addig ismeretlen méretekben épült, gyarapodott a város. Új városrészek születtek. A fővárosi építkezések során a budafoki hegyoldal kőanyagát is bányászni kezdték. Az 1870-es évektől egyre gyakrabban tudósítanak az egykori dokumentumok (újságok), a négyzetesen kivájt gödrökről, melyben ajtók és ablakok kaptak helyet. Először saját használatra, a későbbiekben eladásra is készültek.

# Évszám A barlanglakások becsült száma Tényleges darabszámuk
1. 1790 40 *
2. 1830 120 800
3. 1870 260 1560
3. 1910 329 2698
4. 1930 500 *
5. 1947 412 1381

* nincs adat

Ekkortájt jelent meg a Veréb utcában a bemutatott barlanglakás, illetve barlanggóc. Az utóbbi elnevezést akkor használták, ha egy-egy telken egy udvarból több lakás is létesült. A kapitalizálódás következtében a gyorsan fejlődő fővárosban a lakott barlangok száma gyorsan szaporodott. A 20. század fordulóján a környék szomorú nevezetességeihez tartozott és külföldön is nyilvántartották. A főváros természeti szépségei, pompás épületei árnyékában nemcsak Budafokon, de a város több pontján (például a Mária Valéria-telepen) sok-sok ezren barlanglakásokban, nyomornegyedekben éltek.

Fővárosi nyomornegyedek a 20. században a főváros területén több helyen léteztek.

  • kőbányai barlanglakások
  • Mária Valéria-telep
  • ferencvárosi kiserdő
  • Váci úti nyomorlakások

Budafokon a Veréb utcában lévő kiállítás az utókor számára tanulságul és tanúbizonyságként megőrizte meg özv. Tóth Győzőné lakását. A kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum rendezte és irányította annak rekonstrukciós munkáit.

Művészi ábrázolásuk

[szerkesztés]
  • Barlanglakások Budafokon
színes magyar riportfilm, 14 perc, 1993
rendező: Vörös T. Balázs, zene: Kerezsi Csongor

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Múzeumi ismertető (szóróanyag)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barlanglakás-kiállítás&oldid=27509925”