Kermán

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Kermán
Közigazgatás
Ország	Irán
Irányítószám	761
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	537 718 fő (2016)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1760 m
Terület	180,7 km²
Időzóna	UTC+03:30
Elhelyezkedése
é. sz. 30° 17′ 28″, k. h. 57° 04′ 04″30.291111111111, 57.067777777778
Kermán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kermán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén. Kermán tartomány fővárosa. 2005-ös adatok szerint lakossága 533 799. A perzsaszőnyegek készítésének hagyományos központja.

Földrajza

A város egy nagy síkságon helyezkedik el, de több kerületét magas hegyek veszik körül (legmagasabb pontja a tengerszint felett 1755 méteren van), és ettől a városon belül változó az éghajlat. Kermán északi része száraz sivatagi környezetben fekszik, a déli fennsíkok viszont mérsékeltebb klímájúak.

Történelem

Kermánt az ókori görögök Karamani néven ismerték. Valószínűleg I. Ardasír szászánida uralkodó alapította a 3. században. A perzsák az Ardasír Koreh, a későbbi muszlim arab hódítók a Bardeszir vagy a Bardesir neveket használták rá, maguk az irániak korábban a Guasir néven ismerték a várost. Marco Polo is megemlékezett a város kézművességéről; máig híres szőnyegeiről és iparművészetéről; hegyi türkizt feldolgozó ötvöseiről.

A várostól délnyugatra egy dombon állnak Ardasír király palotájának romjai és egy kissé később épült erődítmény maradványai.

Kerman környékének legérdekesebb látnivalói a csend tornyai. Ezek az iráni Zoroaszter-követők ősi szokásának maradványai. Régebben halottaik földi maradványait a csend tornyai-ra, a halottak tornyaira rakták ki. A perzselő nap és a ragadozó madarak gondoskodtak aztán arról, hogy csak a csontjaik maradjanak meg a legtöbbször kör alakú lépcsősorokon át megközelíthető tornyok tetején. Ma már a Zoroaszter-követők is föld alá temetkeznek.

Kerman városában is található műemlék: Itt áll a 11-12. századból származó Péntek mecset, a Masdzsid-i Dzsomé valamint a Kadzsa Atabak-, Malik- és a Bazar sah- mecset is, melyek a mongoldúlás előtti időkből származik.

A mongol megszállás alatt épült a Zöld sírtemplom a Kobeh Szabz (Qobet Sabz) is, melyet az 1896. évi nagy földrengés erősen megrongált.

A város szülöttei

• Alireza Borhaninejad
• Arash Borhani
• Keikhosrow Shahrokh
• Mohammad Javad Bahonar
• Seyed Hosein Mareashi

További információk

• Fotók
• Iran Chamber Society's