Barbourula kalimantanensis
Barbourula kalimantanensis | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Barbourula kalimantanensis Iskandar, 1978 | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Barbourula kalimantanensis témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barbourula kalimantanensis témájú kategóriát. |
A Barbourula kalimantanensis a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozó faj.
1978-ban egyetlen példány alapján írták le, de a kutatók csak 2008-ban állapították meg, hogy az állatnak egyáltalán nincs tüdeje.
Előfordulása
[szerkesztés]Indonéziához tartozó Borneó szigetén honos. A természetes élőhelye, trópusi nedves síkvidéki erdők hideg patakjainak környéke.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 7 centiméter. Az áramvonalas, szokatlanul lapos állat színe fekete-barna pettyes (általában a barna az alapszín). Szeme üvegszerűnek tűnik.
Életmódja
[szerkesztés]Kifejlett korában is képes a bőrön át is lélegezni, ezt lapos testével és a gyors folyású, hideg víz nagyobb oxigén tartalmával magyarázzák. Mivel az állat testének közegellenállása jóval kisebb, mint már békafajoké, árral szemben is képes úszni.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
- National Geographic Magyarország
- ITIS szerinti rendszerbesorolása[halott link]