Baróti Lajos (irodalomtörténész, 1856–1933)
Baróti Lajos | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1856. augusztus 26. Haulikfalva |
Elhunyt | 1933. március 13. (76 évesen) Balatonalmádi |
Ismeretes mint |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti Lajos témájú médiaállományokat. |
Baróti Lajos, 1884-ig Grünn Lajos (Haulikfalva (Perjámos), 1856. augusztus 26. – Balatonalmádi, 1933. március 13.) irodalomtörténész, történész, polgári iskolai tanár.
Életútja
[szerkesztés]Apja katolikus néptanító volt. Gimnáziumi tanulmányait 1868 és 1875 között Szegeden és Temesvárott végezte. 1875 őszén Pestre ment az egyetemre és jogot hallgatott, két évre rá a bölcseleti karhoz ment át. 1879-ben letette a középiskolai tanári vizsgálatot történelemből és földrajzból, 1880-81-ben a magyar- és német nyelv és irodalomból. 1880-ban fővárosi polgár-iskolai tanár lett. Eleinte ideiglenes minőségben az V. kerületi polgári leányiskolánál működött, miután már előbb négy éven át a Röser-féle kereskedelmi iskolában tanított. 1882-ben a várbeli polgári leányiskolához a magyar és német nyelv és irodalom tanárának választatott meg. 1894 és 1905 között Budapesten volt felsőreáliskolai tanár. Miután nyugalomba vonult, Balatonalmádiban élt súlyos betegen.
1882-től Petőfi Sándor tanulmányozásával foglalkozott és az élete és költészetére vonatkozó adatokat gyűjtötte. Az erre vonatkozó cikkek megjelentek a Fővárosi Lapokban (1883), Vasárnapi Ujságban (1884-85. 1890.) és Nemzetben (1884.)
Munkái
[szerkesztés]- Petőfi ujabb reliquiái. 1838-49. (Budapest, 1887) Online
- Perjamos. (Gross-Becskerek, 1889. Ez a monográfia előbb a Torontaler Zeitungban 1888-89-ben jelent meg.)
- A bánsági legrégibb német település története (Temesvár, 1892)
- Adattár Délmagyarország XVIII. sz.-beli történetéhez (I-III., Temesvár, 1896–1907)
- A magyar nemzet története (Átdolgozás Szalay József után, Bp., 1896–98)
- Petőfi adomák. (Budapest, 1908) Online
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926. → (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.