Baré Emil
| Baré Emil | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Emil Barach |
| Született | 1870. szeptember 8. Bécs |
| Elhunyt | 1943. március 29. (72 évesen) Budapest |
| Házastársa | Radó Emma |
| Gyermekei | Rudolf |
| Szülei | Rosa Barach |
| Pályafutás | |
| Műfajok | vonósnégyes, kamarazene, versenymű |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység | hegedűművész és -tanár, hangversenymester |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baré Emil témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baré Emil (külföldön Emil Baré, eredeti nevén Emil Barach) (Bécs, 1870. szeptember 8.[1] – Budapest, Terézváros, 1943. március 29.)[2] hegedűművész és -tanár. Ő játszotta Bartók Két portréjának első teljes előadásán a hegedűszólót.
Élete
[szerkesztés]Édesapja a Topolyán született Sigmund Barach (1842–?) orvos, édesanyja a Morvaországból származó Rosa Gottlob (1841–1913), aki pedagógus és Dr. Maria Lavera álnéven írónő volt.[3] Baré Emil tizenhat éves korában változtatta nevét Baréra.[4]
A bécsi Gesellschaft der Musikfreunde konzervatóriumában az ifjabb Joseph Hellmesberger tanítványa volt, majd a párizsi Conservatoire-on Lambert Massart-nál képezte tovább magát.
Párizsban játszott a Lamoureux-zenekarban, az ottani Nagyopera és német dalszínházak orkesztereiben, majd 1897 és 1902 között a Chicagói Szimfonikus Zenekar „assistant concertmaster”-e volt.[5] Amerikai korszaka után került Budapestre. 1903-ban az Operaház zenekarának hangversenymestere és a Nemzeti Zenede tanára lett. 1906. június 24-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 15 évvel fiatalabb Radó Emmát, Radó Vilmos és Goldstein Regina lányát.[6] 1916. április 20-án az ő szólójával, Strasser István vezényletével és az operazenekar közreműködésével hangzott el először Bartók Két portréjának mindkét tétele. (Az első tételt már 1911-ben bemutatta Waldbauer Imre.)[7] 1919-ben áttért a katolikus vallásra.[8]
Operai tagsága három évtized után, 1933-ban szűnt meg,[9] a Nemzeti Zenedében egészen 1935-ig tanított. Legjelesebb növendéke Licco Amar volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "Österreich, Niederösterreich, Wien, Matriken der Israelitischen Kultusgemeinde, 1784-1911," images, FamilySearch (https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-25797-4760-26?cc=2028320&wc=MMGD-K12 : hozzáférés 2014. november 16.), 15. Bezirk (Fünfhaus-Sechshaus) > Geburtsbücher > Geburtsbuch 1868-1892 > image 35 of 435; Bécs Város és Tartomány Levéltára, Bécs.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 307/1943. folyószáma alatt.
- ↑ Frauen in Bewegung 1848–1938. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 16.)
- ↑ Staudacher, Anna L.: „… meldet den Austritt aus dem mosaischen Glauben". Frankfurt am Main, 2009. Peter Lang ISBN 9783631558324
- ↑ Musicians of the Chicago Symphony Orchestra from 1891 – today
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 736/1906. folyószáma alatt.
- ↑ www.musicologie.org
- ↑ A budapest-belvárosi plébánia hiv. 1702/1919. sz. áttérési bizonyítványa szerint.
- ↑ A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305241
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. I. kötet. Budapest, 1965. Zeneműkiadó.
- Családfája a geni.com-on
