Ugrás a tartalomhoz

Baráth Jenő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baráth Jenő
SzületettBaráth Jenő Miksa[1]
1895. március 6.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1973. január 22. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaJenei Mária
(h. 1936–1973)
SzüleiFehér Julianna
Baráth András
Foglalkozása
  • belgyógyász
  • egyetemi oktató
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1919, orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető
SablonWikidataSegítség

Baráth Jenő, teljes nevén Baráth Jenő Miksa (Budapest, 1895. március 6. – Budapest, 1973. január 22.) belgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Élete

[szerkesztés]

Baráth András és Fehér Júlia fiaként született. 1919-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán avatták orvosdoktorrá. 1919–1920-ban a Kun utcai Kórházban dolgozott segédorvosként. 1920-ban a Korányi Sándor által vezetett III. sz. Sebészeti Klinikára került, ahol a professzor mellett dolgozott előbb gyakornokként, majd tanársegédként. Az 1920-as években belgyógyász szakorvosi vizsgát tett. 1929–1930-ban a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. Az erek és a vese betegségei című tárgykörből 1932-ben magántanári képesítést szerzett. 1937–1938-ban a Bőrgyógyászati Klinika főorvosa, majd 1938 és 1945 között a Stefánia úti Belgyógyászati Intézet főorvosa lett. 1945-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem a tudományos szakirodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működése elismeréséül címzetes rendkívüli egyetemi tanári kinevezést adományozott részére.[2] 1945-től 1967-ig a budapesti János Kórház főorvosaként dolgozott; előbb az I. sz. Belgyógyászati Osztályon, majd 1952-től nyugállományba vonulásáig az újonnan szervezett Hypertónia Osztályon, ahol az osztály feladatát a magas vérnyomású betegek korszerű ellátása, a hypertonia patológiájának és terápiájának kutatása képezte. Irányításával jelentős klinikofarmakológiai vizsgálatok folytak. 1952-ben addigi tevékenységéért elnyerte az orvostudományok kandidátusa tudományos fokozatot.

Felesége Jenei Mária volt, akivel 1936. január 30-án Budapesten kötött házasságot.[3]

Hamvasztás utáni búcsúztatását 1973. február 9-én tartották a Farkasréti temetőben.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Kísérletes vizsgálatok az astheniás alkatúak reactio-képességéről, különöstekintettel az immuntestképzésre. (Orvosi Hetilap, 1923, 50.)
  • A gyógyszeres pupillareactiók jelentősége belső megbetegedéseknél. (Orvosi Hetilap, 1924, 27.)
  • A calciumsók hatása a veseműködésre. Gyurkovich Tiborral. (Orvosképzés, 1925)
  • A gyomornedv H-ionceoncentratiójának változása víz, alkohol és ecetsav ivása után. Vándorfy Józseffel. (Magyar Orvosi Archívum, 1928)
  • Die experimentellen und klinischen Grundlagen der Therapie mit Calciumsalzen. (Budapest, 1931)
  • Kísérletes vizsgálatok a terhességi oedema hajlandóságról. Magyary Kornéllal. (Magyar Orvosi Archívum, 1932)
  • A chemo- és pharmakotherapia kritikája. (Orvosképzés, 1932, 5.)
  • Az exsudatio és transsudatio keletkezésének physikalis-chemiai tényezői. (Orvosi Hetilap, 1932, 52.)
  • A hypertoniák pathogenesise. (Orvosképzés, 1933, 2.)
  • A belgyógyászat kézikönyve. 1–2. Többekkel. (Budapest, 1935)
  • A budapesti királyi magyar tudományegyetem III. számú belgyógyászati klinikáján használatos gyógyeljárások. (Budapest, 1936)
  • Hypertoniák és érbetegségek. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat. Budapest, 1937
  • Nephrosclerosisok. (Orvosképzés, 1937, 3.)
  • Subtotalis és totalis thyreoidektomia hatása pajzsmirigy eredetű hypertoniáknál. (Orvosképzés, 1938, 3.)
  • Klinikai therapia. Többekkel. (Budapest, 1940)
  • Nephrosklerosisok. – A malignus nephrosklerosis. (Orvosképzés, 1940)
  • Új módszerek a peripheriás ütőérbetegségek felismerésében. (Orvosi Hetilap, 1940, 37.)
  • A peripheriás ütőérbetegségek felismerése és osztályozása. (Orvosok Lapja-Népegészségügy, 1946, 18.)
  • A belgyógyászati diagnostica rövid összefoglalása. (Budapest, 1948)
  • Túláradó ("isolált") konyhasódiuresis higany diureticumok után éhségvizenyőnél. (Orvosi Hetilap, 1949, 20.)
  • Atropin és pilocarpin hatása a vesefiltratióra, Dechlorulatio pilocarpin kezeléssel. Adler Vilmossal. (Orvosi Hetilap, 1952, 11.)
  • Az öregedés és a hypertoniás megbetegedések kapcsolatai. (Orvosi Hetilap, 1953, 40.)
  • Adatok a hypertoniabetegség és a másodlagos hypertoniás megbetegedések gondozási kérdéseihez. Adler Vilmossal. (Orvosi Hetilap, 1954, 52.)
  • Új irányok a vérnyomásemelkedéssel járó betegségek gyógyszeres kezelésében I. Gyógykezelés veratrum alkaloidákkal. Tarján Pongráccal. (Orvosi Hetilap, 1955, 16.)
  • Új irányok a hypertoniás megbetegedések gyógyszeres kezelésében II. Kísérletes vizsgálatok új magyar készítményekkel. Tarján Pongráccal, Csipak Zsuzsannával. (Orvosi Hetilap, 1955, 17.)
  • Új módszer a hypertoniás megbetegedések gyógyszeres kezelésében. Tarján Pongráccal. (Orvosi Hetilap, 1956, 10.)
  • Kísérletes vizsgálatok a vérfehérjék és vérlipoidok változásairól arterioscleroticus betegek intravénás jódkezelése után. Martos Katalinnal, Mayláth Józsefnével és Kőnig Mártával. (Orvosi Hetilap, 1958, 18.)
  • Kísérletes vizsgálatok az érrendszer egyes területein talált zárókészülékek szerepéről. Temesrékási Dénessel. (Orvosi Hetilap, 1958, 39.)
  • Vergleichende Untersuchungen über den Mechanismus der periphergefässesweiternden Wirkung des Hydergins. Adler Vilmossal. (Acta Medica, 1952)
  • Hypertonia: arteriosclerosis. (A gyakorló orvos könyvtára. Budapest, 1959)
  • Kísérletes vizsgálatok egy új diureticum (dihydrochlorothiazid) vérnyomáscsökkentő hatásáról. Tarján Pongráccal. (Orvosi Hetilap, 1959, 47.)
  • Új utak a vérnyomásemelkedéssel járó megbetegedések gyógyszeres kezelésében. Tarján Pongráccal. (Orvosi Hetilap, 1961, 27.)
  • The Role of Functional Factors and Special Vascular Sphincter Apparatuses in Myocardial Infarction. Veres Józseffel, Csörgey Mártával. (Acta Medica, 1966)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. november 26.)
  2. Magyar Közlöny, 1945. november 28. (187. szám)
  3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 22/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 26.)
  4. Magyar Közlöny, 1967. június 24. (40. szám)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]