Ugrás a tartalomhoz

Banisteriopsis caapi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Banisteriopsis caapi
Fiatal hajtások
Fiatal hajtások
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Malpighicserjefélék (Malpighiaceae)
Nemzetség: Banisteriopsis
C.B.Rob.
Faj: B. caapi
Tudományos név
Banisteriopsis caapi
(Spruce ex Griseb.) C.V.Morton
Szinonimák
  • Banisteria caapi Spruce ex Griseb.
  • Banisteria inebrians (C.V.Morton) J.F.Macbr.
  • Banisteria quitensis Nied.
  • Banisteriopsis inebrians Morton
  • Banisteriopsis quitensis (Nied.) Morton
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Banisteriopsis caapi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Banisteriopsis caapi témájú kategóriát.

A Banisteriopsis caapi a Malpighiales rendjébe, ezen belül a malpighicserjefélék (Malpighiaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Banisteriopsis caapi Dél-Amerika őserdeiben őshonos indás növény. A következő országokban található meg: Bolívia, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela. Bolívia kivételével a többi ország termeszti is ezt a növényt.

Érdekességek

[szerkesztés]

E növényfaj indáiból a dél-amerikai indiánok pszichoaktív főzetet, úgynevezett ayahuascát készítenek. Az így készült ital farmakológiailag összetett, vallási- és sámánszertartások alkalmával használják, valamint a népi gyógyászatban. Az elkészített tea erősen csersavas, rozsdabarna színű, illatát tekintve a zöld teára emlékeztet. Ízét tekintve a savasítás miatt savanyú, sárhoz hasonló elegy, nem túl kellemes zamattal.

A jaguár, e déli kontinens csúcsragadozója, időnként megeszi a Banisteriopsis caapi gyökereit.[1]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Robin Rood (2011). „Reassessing the Cultural and Psychopharmacological Significance of Banisteriopsis caapi: Preparation, Classification and Use Among the Piaroa of Southern Venezuela”. Journal of Psychoactive Drugs 40 (3), 301–307. o. DOI:10.1080/02791072.2008.10400645. 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]