Balogh László (író)
| Balogh László | |
| Született | 1919. május 24.[1][2][3] Debrecen[3] |
| Elhunyt | 1997. július 8. (78 évesen)[1][4][2][3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (1938–1942) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (A-274. fülke)[5][6] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balogh László Miklós (Debrecen, 1919. május 24. – Budapest, 1997. július 8.) magyar pedagógus, író, költő, irodalomtörténész.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Balogh László és Lápossy Erzsébet voltak.[7] 1938–1942 között a Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakán tanult. 1943–1946 között a nagykőrösi református gimnázium oktatója volt. 1946–1949 között a debreceni Szabadművelődési Felügyelőség felügyelő-helyettese volt. 1949–1952 között Debrecenben gyakorlógimnázium rendes tanár volt. 1952–1955 között a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Magyar Irodalom Tanszék főiskolai docense volt. 1955–1960 között Budapesten gyakorlógimnáziumi pedagógus volt. 1960–1971 között a Magyar Rádió irodalmi rovatvezetője, 1971–1979 között az Irodalmi Osztály főmunkatársa volt. 1964-től a Kortárs folyóiratban jelentek meg művei. 1967-től az Alföldben és a Jelenkorban is publikált. 1977-től az Irodalomtörténeti Közleményekben is írt. 1978-tól a Forrásban jelentek meg művei.
Munkássága
[szerkesztés]1940-től írta első verseit, amelyekben a népdal volt az uralkodó, s kedves sorokban idézte a minél jobban magára maradó, a világ ellentétei között riadtan tájékozódó ember kiszolgáltatottságát. A XIX–XX. századi magyar irodalommal – Arany János, Ady Endre és József Attila munkásságával – foglalkozott. Kodolányi János több művének rádióváltozatát is elkészítette. Számos irodalomkönyv szerzője és szerkesztője volt.
Emlékezete
[szerkesztés]2022-ben emléktáblát avattak tiszteletére Debrecenben.[8]
Művei
[szerkesztés]- Magyar Út (versek, 1941)
- Szász Károly angol irodalmi kapcsolatai (doktori disszertáció, Debrecen, 1942)
- József Attila (tanulmány, 1943)
- József Attila-versek elemzése (1955)
- A megszerkesztett harmónia, vázlat József Attila művészi alkatáról (Budapest, 1965)
- József Attila (kismonográfia, Budapest, 1969; 1988)
- Asztalos István (kismonográfia, Budapest, 1969)
- A tűnékeny alma (rádiójáték, 1972)
- Irodalom és kommunikáció I-II. (tanulmány, Budapest, 1975)
- Mag hó alatt. Bevezetés Ady költészetének jelképrendszerébe (tanulmány, Budapest, 1976; 1983)
- A kilencedik vízesés (versek, Budapest, 1977)
- József Attila Ady-képéről (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977)
- Az ihlet perce. A lírikus Arany János (tanulmány, Budapest, 1980; 1983; 1987)
- Arany János nagykőrösi lírája (tanulmány, Nagykőrös, 1982)
Tankönyvei
[szerkesztés]- A magyar irodalom története 1919-1945 (főiskolai tankönyv; Mész Lászlónéval és Vajda Lászlóval, 1955)
- Magyar könyv az általános iskolák 5. osztálya számára (Szablyár Ferenccel; Budapest, 1956)
- Magyar könyv az általános iskolák 6. osztálya számára (Szablyár Ferenccel; Budapest, 1956)
- A XX. századi magyar irodalom története 2. (főiskolai tankönyv, 1957)
- Magyar irodalmi olvasókönyv az általános iskola 6. osztálya számára (Budapest, 1958; 1962)
Rádiójátékai
[szerkesztés]- Búcsú a sólyomszárnyú szép ifjúságtól (1962)
- József Attila költészete (1965)
- Fekete tó, fekete ég (1967)
- Jelképek erdején át (1971–1975)
- Kodolányi János: Julianus barát (1972)
- Kodolányi János: A Vas fiai (1972)
- Kodolányi János: Boldog Margit (1972)
- Versek világa (1975–1978)
Díjai
[szerkesztés]- Szocialista Kultúráért (1966)
- A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1979)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b MAK (lengyel nyelven)
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
- ↑ CONOR.SR
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születése bejegyezve a debreceni állami születési akv. 902/1919. folyószám alatt.
- ↑ Emléktáblát avattak Balogh László irodalomtörténész, költő tiszteletére
Források
[szerkesztés]- Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996 CD ROM, Biográf Kiadó, 1997.
- Kortárs magyar írók
- A magyar irodalom története 1945-1975
- Névpont.hu
További információk
[szerkesztés]- Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009
- Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994 (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat)
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 471. o. ISBN 963-14-1604-6
- A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Nagykőrösi ki kicsoda? Szerkesztette: Varga István. Nagykőrös, Farkas Péter, 1997
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5