Balog Emil
| Balog Emil | |
| Született | Bleyer Emil 1872. augusztus 1.[1] Kecskemét |
| Elhunyt | 1963 (90-91 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Eva Levy[2][3] |
| Gyermekei | Balogh Tamás |
| Foglalkozása | mérnök |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1894) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balog Emil, születési és 1888-ig használt nevén Bleyer Emil,[4] névváltozata: Balogh (Kecskemét, 1872. augusztus 1.[5] – London, 1963) mérnök, Balogh Tamás (1905–1985) közgazdász, gazdaságpolitikus apja.
Életpályája
[szerkesztés]Balog (Bleyer) László (1841–1928) textiláru-kereskedő, a kecskeméti Chevra Kadisa elnöke és Schwarcz Lina (1851–1906) fiaként született zsidó családban.[6] A Kecskeméti Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett (1889). Felsőfokú tanulmányait a Magyar Királyi József Műegyetemen végezte, ahol 1894-ben szerzett oklevelet. 1894–1896-ban tevékenyen részt vett a budapesti lóvasút villamos üzemre való átalakításában. 1895. február 1-jén Steller Antal javaslatára a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet rendes tagjává választották.[7] Ugyanebben az évben a Magyar Királyi Államvasutak szolgálatába lépett, de néhány hónappal később a Siemens és Halske elektrotechnikai cég alkalmazásában állt. 1896 májusától a Budapesti Közúti Vaspálya-társasághoz került. 1907-ben a Gonda Béla által alapított Gazdasági Mérnök című hetilap segédszerkesztője volt. Az első világháborúban mint népfölkelő hadnagy (1917 augusztusától főhadnagy)[8] a budapesti erődítmény építési igazgatóságnál szolgált. A háború ideje alatt a Budapesti Közúti Vaspálya társaság igazgatósága felügyelővé nevezte ki (1915).[9] A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság megalakulása után a cég igazgatóhelyettese lett. 1931. szeptember 30-án saját kérelmére nyugalomba vonult.[10] Mintegy két évtizedig a Vasuti és Közlekedési Közlöny állandó munkatársa, a Gutenberg nagy lexikon, illetve az Uj Idők lexikona szerkesztőségének tagja volt.
Felesége Lévy Éva (1879–1954) volt, Lévy Bernát filológus és Kleinmann Mina lánya, akivel 1904. április 9-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[11] Sógora Lévy Lajos (1875–1961) belgyógyász.
Gyermekei:
- Balogh Tamás (1905–1985) közgazdász
- Balogh Dénes György (1912–?)
Művei (válogatás)
[szerkesztés]- A frankfurti villamos városi vasút. (Polytechnikai Szemle, 1899, 7.)
- A Simplon-alagút. (Polytechnikai Szemle, 1899, 24.)
- A Gornergrat vasútja. (Polytechnikai Szemle, 1899, 31.)
- Az amerikai villamos vasutak üzeméről. (Polytechnikai Szemle, 1899, 32.)
- A Jungfrau vasútja. (A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1903, 6.)
- Huszonöt év az elektromos vasutak történetéből. (1905)
- Az elektromos vasúti üzem előnyei. (Építő Ipar, 1906, 48.)
- A sínek kagylós kopása. (A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1911, 13., 181–189. o.)
- A sínek kagylós kopásáról. (Gazdasági Mérnök, 1914, 18.)
- Közúti vasúti balesetek elhárítása. (Vasuti és Hajózási Hetilap, 1927, 9–12.)
- A BESZKÁRT-ról. (Budapest, 1932)
- Budapest közúti vasúti közlekedésének fejlődése 1865–1922 és a Beszkárt tíz éve 1923–1933. Kőhalmy Józseffel. (1934)
- A budapesti közúti villamosvasút díjszabása. (A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1937, 71. évfolyam, 23–26. szám)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Koronás Arany Érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1918)[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Birth registry (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ p47690.htm#i476891, 2020. augusztus 7.
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 82888/1888. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1888. év 2. oldal 3. sor
- ↑ Születési bejegyzése a kecskeméti izraelita hitközség születési akv. 26/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a kecskeméti izraelita hitközség esketési akv. 11/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ (1895) „1895. február 1-én tartott 368-ik választmányi ülés”. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ „Kinevezés”, Elektrotechnika, 1917. november 1. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1915. (49. évfolyam, 4. szám)
- ↑ „Nyugdíjazások a Beszkárnál”, Vasuti és Közlekedési Közlöny, 1931. október 18., 875. oldal (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 322/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1918. (45. évfolyam, 135. szám)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
További információk
[szerkesztés]- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Révai nagy lexikona II. kötet (Arány–Beke). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911.