Ballagi István
Ballagi István | |
Született | Ballagi István Aladár Mór[1] 1893. június 13.[1][2] Budapest[1] |
Elhunyt | 1955. május 30. (61 évesen)[3] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Gyalmos Olga (h. 1940–1955) |
Gyermekei | két gyermek |
Szülei | Ballagi Aladár |
Foglalkozása | bőrgyógyász |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1918, orvostudomány) |
Sírhelye | Farkasréti temető |
Ballagi István, teljes nevén Ballagi István Aladár Mór (Budapest, 1893. június 13.[4] – Budapest, 1955. május 30.)[5] bőrgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1952).
Élete
[szerkesztés]A Budapesti Református Főgimnáziumban érettségizett (1911). 1912-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett. Az első világháború idején több katonai járványkórházban szolgált mint segédorvos. 1918-ban avatták orvosdoktorrá. 1919 és 1938 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bőr- és Nemikórtani Klinika gyakornokaként, 1919 és 1938 között tanársegédjeként működött. 1929-ben a bőrgyógyászati mikológia tárgyköréből magántanárrá habilitálták.[6] 1929 és 1947 között az egyetem magántanára, 1947 és 1951 között címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt.[7] 1945 és 1947 között a budapesti Charité Poliklinika, 1947 és 1955 között a budapesti MÁV kórház bőrgyógyász főorvosa. 1952-ben addigi tevékenységéért megkapta az orvostudományok kandidátusa címet.
Bőrgyógyászati mikológiával foglalkozott, a gombás bőrbetegségek nemzetközileg is elismert kutató professzora.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Családja
[szerkesztés]Szülei Ballagi Aladár (1853–1928) történész, nyelvész és Peskó Ida (1864–1938). Apai nagyapja Ballagi Mór (1815–1891) teológus, nyelvész. Nagybátyjai Ballagi Géza (1851–1907) politikus és Ballagi László (1846–1867) író, műfordító.
Felesége Gyalmos Olga. Gyermekeik: Ballagi Farkas (1941) belgyógyász-angiológus, a kapuvári kórház egykori igazgatója és Ballagi Miklós.
Főbb művei
[szerkesztés]- Adatok a dermatomykosisok klinikájához. Kettős fertőzés. Budapest, 1929
- Bőrgyógyászati mykologia. Budapest, 1929
- Penészgombák az egészséges és beteg bőrön. Budapest, 1929
- Über Meerschweinimpfungen mit Schimmelpilzen und Dermatophytonarten. Laubál Istvánnal. Berlin, 1933
- A gombásbetegségek közegészségügyi vonatkozásairól. Budapest, 1936
- Pathogén és soprophyta gombák élete a táptalajokon. Budapest, 1941
- A dermatomykosisok fajlagos gyógyítása. Budapest, 1941
- A bőr gombás megbetegedései. Budapest, 1942
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. november 27.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2024. november 27.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2024. november 27.)
- ↑ Születési bejegyzése a budapesti református egyházközösség keresztelési akv. 775/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 27.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi állami halotti akv. 393/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 27.)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1929. november 1. (37. évfolyam, 21. szám)
- ↑ Köznevelés - Minisztériumi rendeletek, közlemények, 1947. március 1. (3. évfolyam, 5. szám)
Források
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kozák Péter: Ballagi István. www.nevpont.hu (2013) (Hozzáférés: 2024. november 27.)
További információk
[szerkesztés]- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Kiss Péter: Magyar zsidó orvosok. Életrajzok gyűjtemény. Budapest, 2016
- Révai nagy lexikona II. kötet (Arány–Beke). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911.
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8