Balla Miklós (író)
| Balla Miklós | |
 | |
| Született | Epstein Mór 1874. július 25. Abádszalók |
| Elhunyt | 1912. november 3. (38 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Balla Zsuzsi |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balla Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balla Miklós, 1902-ig Epstein Mór[2] (Abádszalók, 1874. július 25. – Budapest, 1912. november 3.)[3] író, költő, újságíró, lapszerkesztő.[4] Balla Zsuzsi színésznő édesapja.
Élete
[szerkesztés]Epstein Ignác sertéskereskedő és Weiszbrun Berta fia. Húszéves korában került a fővárosba, ahol több versét is kiadták. A Kisfaludy Társaság a Bulyovszky-díjjal jutalmazta „Rútacska” című költői elbeszélését. A Magyar Tudományos Akadémia 1907-ben Farkas-Raskó-díjjal jutalmazta a „Királyhágón” című költeményét.[5] Verseit erős formaérzék, kedves magyarosság, őszinte közvetlenség jellemzi. Halálát agylágyulás okozta.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Maller Adél (1886–1935) volt, akit 1906. július 5-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[6]
Önálló művei
[szerkesztés]- Versek (1899)
- Költemények (1901)
- Tilalomfa (1906)
- A tolvaj és egyéb költemények (1910)
- Nagy idők tanuja (dramolett, 1910)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 91214/1902. Forrás: MNL-OL 30789. mikrofilm 1373. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 7. oldal 22. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 2291/1912. folyószáma alatt.
- ↑ Balla Miklós. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. május 22.
- ↑ Balla Miklós a Farkas-Raskó pályadíj nyertese (1907. március 24.) Ország-Világ, 28. évfolyam, 12. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 735/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 14.)
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 81. o. Online elérés
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931. I. köt. 104. old.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
