Ugrás a tartalomhoz

Balló Rudolf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balló Rudolf
SzületettBraun Rudolf Frigyes József
1884. április 24.[1]
Borosjenő
Elhunyt1969. november 6. (85 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiBraun Frigyes
Weisz Janka
Foglalkozása
  • vegyészmérnök
  • kémikus
  • egyetemi oktató
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1902–1906)
SírhelyeFarkasréti temető (EE-301. fülke)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Balló Rudolf, született Braun Rudolf (Borosjenő, 1884. április 24.Budapest, 1969. november 6.), magyar vegyész, tanár.

Életpályája

[szerkesztés]

Braun Frigyes és Weisz Janka fia. Iskoláit előbb Aradon végezte, majd 1902-től a budapesti Tudományegyetemen folytatta. Egyetemi évei alatt rendszeresen hallgatta a Műegyetemen Wartha Vince és Pfeifer Ignác előadásait. 1906-ban kitűnő eredménnyel tette le a tanári szakvizsgáját és „summa cum laude” minősítéssel szerezte meg vegyészdoktori oklevelét. Kutatómunkája során főleg a dolomit és szilikát ásványok keletkezési feltételeit vizsgálta. 1917-ig a Magyar Chemiai Folyóirat szerkesztője. Az 1920-as évek elején szabadalmai és eljárásai szerint dolgozó vegyi üzemet (Isola Művek Rt.) alapított. Először itt gyártottak és dolgoztak fel Magyarországon műanyagot. 1952-ben megbízták a Budapesti Műszaki Egyetem Műanyag- és Gumiipari Tanszékének megszervezésével.

1919. július 16-án Budapesten házasságot kötött Zsiga Sándor és Derszib Irén lányával, Irén Máriával.[4] 1925-ben elváltak.

Szabadalmai

[szerkesztés]
Több szabadalom feltalálója volt:
  • 152693 BA1639 Fővárosi Villamos Vasút Műanyag féktuskó
  • 146279 BA1089 Kutasy Lajossal Sínleerősítés vasbeton aljon
  • 145695 BA1246 Küvetta
  • 141937 B15560 Csapágy vagy csapágypersely műanyagból és eljárás előállítására
  • 113862 B12489 Molnár Ernővel Fékpofa és fékbetét, valamint eljárás előállításukra
  • 97554 H7987 Horváth Károllyal Szűrő fúrt kutakhoz
  • 97164 H7987 Horváth Károllyal Eljárás keretléc-massza előállítására
  • Eljárás műcsiríz előállítására
Ezek közül a legfontosabbak: fékpofa és fékbetétek (1935) és csapágyak és csapágyperselyek (1942) műanyagból történt előállítására.

Tudományos címei

[szerkesztés]

Munkássága elismeréseként 1952-ben a kémiai tudományok kandidátusává, 1959-ben a kémiai tudományok doktorává nyilvánították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • A magyar vegyészet arcképcsarnoka III.- Magyar Vegyészeti Múzeum, 1992
  • MSZH PIPACS adatbázis