Balatonfüredi Színház

Balatonfüredi Színház
Település	Balatonfüred
Építési adatok
Megnyitás	1831. július 2.
Bezárás	1878
Építési stílus	klasszicista építészet
Tervező	ifj. Fülöp József
Építész(ek)	id. Fülöp József
Hasznosítása
Felhasználási terület	színházépület
Elhelyezkedése
Balatonfüredi Színház Pozíció Balatonfüred térképén
é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 17° 53′ 39″46.95607, 17.89428
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfüredi Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Balatonfüredi Színház Kisfaludy Sándor javaslatára épült közadakozásból, 1830–31-ben. 1831. július 2-án nyílt meg, Kisfaludy Magyar hölgy című darabjával. Ez volt az ország harmadikként épült magyar nyelvű kőszínháza a kolozsvári és a miskolci után.

1868-ig működött, ekkor műszaki állapota miatt bezárták, 1878-ban lebontották. Helyén építették fel a Gyógytermet. A megmaradt 6 dór oszlopot – melyeket a keszthelyi kőfaragó Kugler Mihály készített 1835-ben – a Kiserdőben állították fel. Emlékére évente megrendezik július elején a színházi (kőszínházi) napokat.

A hat oszlopot azért a Kiserdőben helyezték el, a teniszpályáknál, mert itt állt az 1841-ben már felépült nyári színház, amelyet szintén elbontottak (a bontást 1934. június 23-án kezdték meg). Helyére először parkot és játszóteret terveztek, de Forintos László szolgabíró kezdeményezésére 4 teniszpályát alakítottak ki, amelyeket 1935. június 27-én avattak fel.

1961. július 3-án az egykori nyári színkör helyén, a teniszpályáknál felavatták a kőszínházra emlékező márványtáblát. A színház bejárati oszlopait még 1958-ban állították fel itt. Az ünnepség részeként a SZOT-szanatórium dísztermében leleplezték Gábor Móricz Kisfaludy Sándort ábrázoló festményét, és a Nemzeti Színház művészei előadták Németh László A két Bolyai című drámáját.

„Az egész fürdő fiatal telep még; a park sem régi, a sétány még ujabb, melly körül magas vendégházak emelkedtek minden oldalról; sétány közepén áll a savanyuvizes kút; a park elején a nemzeti szinház, egy födött épület, melly közköltségen épült; homlokzatán e szép felírással: „hazafiság a nemzetiségnek," beljebb az erdőben a tágas nyári színkör, mellyben derült estéken szabad ég alatt tartja egy-egy legjobb vidéki szintársulat előadásait. — Azért beszélek legelőször is a szinházakról, mert a szinház tesz tanúbizonyságot egy-egy vidék miveltsége felől. Vannak nagy alföldi városaink, mikben még egy szinkör, vagy rögtönzött pajta sem hirdeti a nemzeti költészet és művészet igéit; mig sok dunántuli kis városka versenyez műizlés és pártolás tekintetében Pesttel. Íme Fürednek két szinháza is van; mind kettő csinos, jó izlésű.”

– A magyar Tempevölgy. Regényes tájleirás Jókai Mórtól. Vasárnapi Ujság, 1858. május 2.

Galéria

• 
  Libay Károly Lajos metszete 1850 körül. Baloldalt a színház, háttérben az Eszterházy-vendéglő.
• 
  Az 1841-ben épült nyári színház
• 
  A színház
• 
  A megmaradt hat oszlopból 2015-ben kialakított emlékmű

Források

• Balatonfüredi Városi Múzeum