Balassi-strófa
A Balassi-strófa Balassi Bálint költészetében kialakult versforma, a verstörténet szempontjából fontos újítás. Balassi leggyakrabban az ún. Júlia-versekben használja.
A Balassi-strófa három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. Nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is megvalósul a hármas szerkesztési elv.
Legismertebb példája a reprezentatív Balassi-strófa, melynek rímképlete a6 a6 b7, c6 c6 b7, d6 d6 b7. Így tulajdonképpen három hosszúsorból (b-rímek) áll a versszak, minden sorban belső rímekkel.
Példa:
| „ | Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvesznek, Nagy kövek hamuá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek; |
” |
– Balassi Bálint az ő szerelmének örök és maradandó voltáról | ||
Még egyszer, más szerkesztésben:
Királi méltóság, 6 a tisztesség, nagy jószág 6 a idővel mind elvesznek, 7 b Nagy kövek hamuá 6 c s hamu kősziklává 6 c nagy idővel lehetnek; 7 b Jó hírnév, dicsőség, 6 d angyali nagy szépség 6 d idővel porrá lesznek; 7 b
A sorok szótagszáma tehát 6-6-7, rímképletük: a-a-b, c-c-b, d-d-b.
Egyes kiadásokban, ahol nem férnek ki egy sorba a hosszúsorok, előfordul, hogy hat sorba tördelik a versszakot.
