Balázs Péter (történész)
Balázs Péter (Szeged, 1974. március 1. –) magyar nyelvész, történész, a Szegedi Tudományegyetem Francia Tanszékének, majd a Történeti Intézetének egyetemi tanára. Fő kutatási területe a 17-18. század eszmetörténete, a francia-magyar irodalmi-eszmetörténeti kapcsolatok .
| Balázs Péter | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1974. március 1. (50 éves) Szeged |
| Ismeretes mint | nyelvész, történész, egyetemi oktató |
| Állampolgárság | magyar |
| Iskolái | |
| Középiskola | JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (1988–1992) |
| Felsőoktatási intézmény | JATE Bölcsészettudományi Kara (1992–1997) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány,nyelvészet |
| Kutatási terület | A 17.-18. század eszmetörténete, francia-magyar irodalmi-eszmetörténeti kapcsolatok |
| Tudományos fokozat | doktori (2004, SZTE) habilitáció (2015) |
| Munkahelyek | |
| SZTE Francia Tanszéke (2001-2016) | egyetemi tanár, adjunktus |
| SZTE Újkori Egyetemes Történeti Tanszéke (2016 óta) | egyetemi tanár |
Tanulmányai, tudományos fokozatai
[szerkesztés]Általános és középiskolai tanulmányait a szegedi JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában végezte. 1992-ben az érettségit követően felvételt nyert a JATE Bölcsészettudományi Karának francia-történelem tanárszakára. 1997-ben diplomázott le, majd ezt követően a JATE Francia Tanszékén működő doktori iskola ösztöndíjas hallgatója lett.[1] 2004-ben védte meg a La pensée philosophique et politique du marquis d’Argenson című disszertációs munkáját, ezzel doktori címet szerzett. 2015-ben habilitált.
Munkahelyei
[szerkesztés]2001-ben az SZTE Francia Tanszékének munkatársa lett, 2005-ben tanársegéd, majd 2007-ben adjunktus lett.[2] Eleinte civilizációtörténeti és nyelvi felzárkóztató kurzusokat tartott. Később a 17. század francia irodalmáról, irodalmi szövegek elemzésével kapcsolatos kurzusokat és fordítási gyakorlatokat tart. Emellett a kar hallgatói számára tart kurzust az újkori francia politikai gondolkodásról, illetve különleges kollégiumot Pierre Bayel életművéről. Ezenkívül ő volt a tanszék Erasmus-koordinátora.
A későbbiekben az Újkori Egyetemes Történeti Tanszék vendégelőadójaként tartott előadást Németalföld történetével kapcsolatban. 2016 óta már a Történeti Intézet munkatársa lett.[3]
Ezenkívül az Irodalomtudományi Doktori Iskola oktatója volt 2000 és 2020 között.
Munkássága
[szerkesztés]1996-ban lefordította és előszóal látta el Turgot Levelek a toleranciáról című művét. Ez megjelent a történelem tanszék Documenta Historica című sorozatában is. 1997-ben részt vett a miskolci OTDK konferencián dolgozatával. 1998-ban a budapesti Francia Intézet keretén belül Angers városában megvédte a La conception physiocratique de la ville című DEA-dolgozatát.
2006 és 2009 között Bolyai-ösztöndíjban részesült a Radikális felvilágosodás Magyarországon kutatási tervének köszönhetően. Ugyanebben az évben a Centre National du Livre ösztöndíjnak köszönhetően két hónapot tölthetett Párizsban, illetve Toullouse-ban. 2012 Párizs város ösztöndíjasa lett.
Fő művei
[szerkesztés]Biblia, história és bölcselet a felvilágosodás korában, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2013.[4]
Belga-Németalföld újkori története, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2016.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tudományegyetem, Szegedi: Szegedi Tudományegyetem | Francia Tanszék | Balázs Péter - Önéletrajz (magyar nyelven). arts.u-szeged.hu, 2011. május 22. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
- ↑ Balázs Péter ODT adatlapja. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
- ↑ Tudományegyetem, Szegedi: Szegedi Tudományegyetem | Magyarok és franciák. Magyar Voltaire a XVIII. században – Új utak az újkori vallási tolerancia kutatásában - 2018.november 21. (magyar nyelven). arts.u-szeged.hu, 2018. szeptember 14. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
- ↑ Balázs Péter publikációinak listája (MTMT). (Hozzáférés: 2023. március 25.)