Ugrás a tartalomhoz

Bajszos sármány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajszos sármány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. cia
Tudományos név
Emberiza cia
Linnaeus, 1766
Elterjedés
A bajszos sármány elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A bajszos sármány elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bajszos sármány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajszos sármány témájú médiaállományokat és Bajszos sármány témájú kategóriát.

A bajszos sármány (Emberiza cia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Emberiza cia cia Linnaeus, 1766
  • Emberiza cia flemingorum J. Martens, 1972
  • Emberiza cia hordei C. L. Brehm, 1831
  • Emberiza cia par Hartert, 1904
  • Emberizaa cia prageri Laubmann, 1915
  • Emberiza cia stracheyi F. Moore, 1856[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Európa középső és déli részén, a Földközi-tenger környékén, Ázsia keleti és középső részén és Észak-Afrikában él.

Természetes élőhelyei a nyílt napos területek, de szüksége van rejtőzködésre alkalmas sövényre vagy bokorra. A hegyekbe is magasan felhatol, fészkelőhelyén állandó, de kóborol.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon állandó és rendszeresen fészkelő,[5] kis egyedszámban a Budai-hegységben és az Északi-középhegység néhány pontján.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 15-16,5 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-27 centiméter, testtömege 21-29 gramm.[5] A hímnek szürkésfehér alapon feketén csíkozott feje van, a tojónak egyszerűbb színei vannak.

Életmódja

[szerkesztés]

Elsősorban fűfélék és gyomok apró magvaival, nyáron rovarokkal táplálkozik, melyeket a bokrok ágairól gyűjt össze. A fiókákat elsősorban hernyókkal, pókokkal, szöcske- és sáskalárvákkal eteti.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

Talajon sziklák védelmében, vagy sziklák repedésébe építi fészkét. Évente kétszer költ, fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 10-13 nap. Mindkét szülő kotlik és a táplálásban is részt vesz.

Fészke, tojásaival

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő-állománya 400-700 párra tehető. (2008-2012) [5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. november 4.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]