Bailey–Borwein–Plouffe-formula
A Bailey–Borwein–Plouffe-formula (BBP-formula) értékét számító algoritmus. 1995-ben fedezte fel Simon Plouffe, és a cikk szerzőiről, David H. Baileyről, Peter Borweinról és Plouffe-ról kapta nevét.[1] Korábban Plouffe saját oldalán is közölte.[2] A képlet:
A képlet a n. számjegyét adja meg hexadecimális számrendszerben.[3] Egy másik képlet, melyet Plouffe 2022-ben fedezett fel, lehetővé teszi a π n. számjegyének számítását decimális számrendszerben.[4] A BBP-t és az általa ihletett algoritmusokat használja például a PiHex[5] a π számjegyei számítására elosztott számítással. E képlet léte meglepő volt – korábban úgy tűnt, hogy a π n. számjegyének számítása az első n számjegy számításával azonos nehézségű.[1]
Felfedezése óta általános
alakú képleteket fedeztek fel sok más irracionális -ra, ahol és egész együtthatós polinomok, a számrendszer alapja. Ezek BBP-típusú formulák.[6] Nincs ismert rendszeres algoritmus a megfelelő , és megtalálására, ezek kísérletileg fedezhetők fel.
Specializációk
[szerkesztés]A sok eredményt adó általános képlet egy specializációja:
ahol s, b és m egészek, egészszám-sorozat. A P függvény egyes megoldásokra kompakt jelölést ad. Például az eredeti BBP képlet:
felírható az alábbi alakban:
Korábban ismert BBP-szerű formulák
[szerkesztés]Néhány egyszerű ilyen képlet, mely a BBP előtt ismert volt, és ahol a P függvény jelölése egyszerű:
Általában az alábbi azonosság igaz -re:
Plouffe-ot ihlette az árkusz tangens végtelen sora, melynek képlete (a P jelölés általánosítható nem egész b-re is):
Új egyenlőségek keresése
[szerkesztés]A fenti P függvény használatával a legegyszerűbb képlet π-re esetén adódik. Számos képlet ismert egyes sok osztóval rendelkező b-re és m-re, ahol az A sorozat számos tagja 0. E formulák felfedezése ilyen lineáris kombinációk számítógépes keresését igényli az egyes összegek számítása után. A keresési folyamat s, b és m tartományainak kiválasztásából, az összeg hosszú kiértékeléséből, egészreláció-kereső algoritmust (általában Helaman Ferguson PSLQ-algoritmusát) használva A megtalálásából áll, melyeknél az összeg ismert állandó vagy 0.
A pi BBP-képlete
[szerkesztés]Az eredeti BBP π-összegző képletet 1995-ben fedezte fel Plouffe a PSLQ algoritmussal. A P függvénnyel is felírható:
Ez két polinom hasonló arányára egyszerűsödik:
E képlet π-vel való egyenlőségének bizonyítása egyszerű volt.[7]
A π BBP számjegyszámító algoritmusa
[szerkesztés]Az n. hexadecimális számjegy képletéhez néhány változtatás szükséges. Először a képlet átírása az alábbi alakra:
Adott n-re az első összeget számítva a végtelen összeget az n. tagnál elválasztva:
-nel szorozva, mely a szám egész és törtrészét az n. helyre helyezi:
Mivel csak a törtrész a fontos, összehasonlítva a két tagot, látható, hogy csak az első összeg ad ki egészeket, vagyis a második összeg nem ad ki egészt, mivel a számláló esetén nem lehet a nevezőnél nagyobb. Így az első összegből ki kell vonni az egészeket a -es maradék számításával. Az első törtrész összege:
Látható, hogy a maradékoperátor biztosítja, hogy csak a törtrész marad. számításához a moduláris hatványozás használható. Ha a szorzat 1-nél nagyobb, a modulus kivonása történik, hasonlóan az összegekhez. A számítás végén ez mind a 4 összegre elvégzendő, ezután a 4 összeg visszakerül a π-hez tartozó összegbe:
Mivel csak a törtrész pontos, a szükséges számjegy számítása az egész rész eltávolítását és a 16-tal való szorzást igényli (elvben a számítási pontosságig terjedő számjegyek is pontosak).
E folyamat hasonló a szorzáshoz, de csak néhány középső oszlop adandó össze. Bár vannak nem számított átvitelek, általában a számítógépek sok (32 vagy 64) biten végeznek számításokat, majd kerekítenek, és csak a legértékesebb számjegyek a fontosak. Lehetséges azonban, hogy egy adott számítás hasonló lehet egy kis szám (például az 1) 999 999 999 999 999-hez való hozzáadásakori hibával, amely hiba a legértékesebb számjegyekig végigmegy.
A BBP és más π-számító módszerek összehasonlítása
[szerkesztés]Ez az algoritmus a π-t speciális, több ezer vagy millió számjegyes adattípusok nélkül számítja, az n. számjegyet az azt megelőző nélkül számítja, és kis, hatékony adattípusokat használ.
Bár a BBP-formula tetszőleges számjegyet kisebb erőforrásigénnyel számít az összes köztes számjegyet számító képleteknél, a BBP linearitmikus () marad: minél nagyobb n, vagyis minél későbbi a számítandó számjegy, annál több idő kell a számításhoz, hasonlóan a hagyományos π-számító algoritmusokhoz.[8]
Általánosítás
[szerkesztés]D. J. Broadhurst a BBP algoritmust más konstansok számítására általánosítja nagyjából lineáris idő- és logaritmikus helyigénnyel.[9] Eredményeket ad meg a Catalan-állandóra, a -ra, a , az Apéry-állandóra (), -re (ahol a Riemann-féle zéta-függvény), -re, -re, -re és és különböző hatványainak szorzataira. Ezeket elsősorban polilogaritmus-létrák használatával éri el.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b (1997) „On the Rapid Computation of Various Polylogarithmic Constants”. Mathematics of Computation 66 (218), 903–913. o. DOI:10.1090/S0025-5718-97-00856-9.
- ↑ Plouffe oldala
- ↑ Gourdon, Xavier: N-th Digit Computation, 2003. február 12. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
- ↑ Weisstein, Eric W.: Digit-Extraction Algorithm (angol nyelven). Wolfram MathWorld
- ↑ PiHex Credits. Centre for Experimental and Constructive Mathematics . Simon Fraser University, 1999. március 21. [2017. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 30.)
- ↑ Weisstein, Eric W.: BBP Formula (angol nyelven). Wolfram MathWorld
- ↑ (1997) „The quest for pi”. Mathematical Intelligencer 19 (1), 50–57. o. DOI:10.1007/BF03024340.
- ↑ Bailey, David H.: The BBP Algorithm for Pi, 2006. szeptember 8. (Hozzáférés: 2013. január 17.) „Run times for the BBP algorithm ... increase roughly linearly with the position d.”
- ↑ D. J. Broadhurst, "Polylogarithmic ladders, hypergeometric series and the ten millionth digits of ζ(3) and ζ(5)", (1998) arXiv math.CA/9803067
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Bailey–Borwein–Plouffe formula című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- D. J. Broadhurst, "Polylogarithmic ladders, hypergeometric series and the ten millionth digits of ζ(3) and ζ(5)", (1998) arXiv math.CA/9803067
- Richard J. Lipton, "Making An Algorithm An Algorithm — BBP", weblog post, July 14, 2010.
- Richard J. Lipton, "Cook’s Class Contains Pi", weblog post, March 15, 2009.
- A compendium of BBP-type formulas for mathematical constants, updated 15 Aug 2017. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
- David H. Bailey, "BBP Code Directory", web page with links to Bailey's code implementing the BBP algorithm, September 8, 2006.