Bagatell bűncselekmények

A bagatell bűncselekmények olyan csekély jelentőségű cselekmények, amelyekhez mégis társadalmi rosszallás kapcsolódik. Az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság gyakran figyelmeztetést alkalmaz. E csoport bűncselekményeit a cselekmény súlya kapcsolja egybe, és nem a veszélyeztetett jogi tárgy.

Az ilyen csekély súlyú cselekmények gyakran a szabálysértési jog és a büntetőjog határán helyezkednek el – egy részüket nem is bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek nevezik.

Előfordul, hogy az egész szabálysértési jogot „bagatell” büntetőjognak titulálják. A 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy hogy a szabálysértési jog nem más, mint kis vagy bagatell büntetőjog. Ezzel lényegében a Csemegi-kódexszel létrehozott úgynevezett trichotóm büntetőjogi rendszer állt vissza azzal, hogy a szabálysértési törvény a trichotóm büntetőjogi rendszer harmadik, egyben legenyhébb szintjévé vált.

A gyakorlatban nem könnyű feladat az azonos mértékű felelősségre vonás feltételeinek kimunkálása és alkalmazása – a szabálysértésnek minősülő cselekmény elkövetője rosszabbul járhat, mint ha cselekménye bagatell bűncselekménynek minősülne és a bíróság őt pl. csak figyelmeztetésben részesítené.

A bagatell cselekmények kezelése

Az új Büntető Törvénykönyv a bagatell bűncselekmények kezelését az alapelvek között rögzíti, tekintettel a bagatell bűnözés arányára az összbűnözésen belül.

Az adott cselekményhez kapcsolódó társadalmi rosszallást ezen alapelv szerint a büntető igazságszolgáltatás során az eljáró hatóságnak az elkövetővel szemben ki kell fejeznie, még akkor is, ha az elkövető cselekménye vagy személyi körülményei büntetés vagy intézkedés alkalmazását nem indokolják.

Kritikák

„…a csekélyebb súlyú cselekményekhez (szabálysértések) súlyosabb kényszerintézkedés járul, minimalizált eljárási garanciákkal, ami nem indokolható, amennyiben a szabálysértési jog kriminális jellege a szabályozást a bagatell büntetőjog felé tolja el, különösen, ha a szabálysértés és a bűncselekmény »differentia specifica«-jának a mennyiségi szemlélet alapján a csekély fokú társadalomra veszélyességet tekintjük.”

Tóth Mihály hívta fel a figyelmet arra, hogy a társadalomra veszélyességet nem egyszerű feladat „temetni”, hiszen sem a büntethetőséget kizáró okok rendszerének áttekintése, sem a „jogellenesség” konkrét fogalmának egyes tényállásokba emelése eddig nem volt képes megoldani a tényállásszerű ám nyilvánvalóan teljesen veszélytelen – gyakorlatilag semmiféle káros következménnyel nem járó – magatartások kezelését.

Források

• Dr. Fung Balázs: A „bagatell” büntetőjog, vagyis a szabálysértési jog gyakorlati problémái de lege lata és de lege ferenda
• Tóth Mihály

További információk

Tamás András cikke