Ugrás a tartalomhoz

Bächer Iván

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bacher Iván szócikkből átirányítva)
Bächer Iván
A Körkép 90 antológiában megjelent fényképe Csigó László felvétele
A Körkép 90 antológiában megjelent fényképe
Csigó László felvétele
Élete
Született1957. március 25.
Budapest
Elhunyt2013. december 2. (56 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
SzüleiBächer Mihály
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, publicisztika
Kitüntetései
Bächer Iván weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bächer Iván témájú médiaállományokat.

Bächer Iván (Budapest, 1957. március 25. – Budapest, 2013. december 2.) magyar író, újságíró, publicista, tanár.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Bächer Mihály zongoraművész, édesanyja Malecz Erika építész, dédapja Thury Zoltán író, újságíró volt. Apai nagyanyjának, Thury Erzsébetnek a húga pedig Thury Zsuzsa író.

A kispesti Wekerletelepen nőtt fel, ami később folyamatos visszatérő motívuma lett írásainak. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem–pedagógia szakán végzett 1981-ben. 1981–1988 között a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított történelmet, később egy ideig óraadó tanár volt. 1989–1991 között a Magyarország, 1991-től a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt.

2013. december 2-án, hosszú, súlyos betegség után egy budapesti kórházban érte a halál.

2013. december 21-én a Fiumei Úti Sírkert szóróparcellájában vettek tőle végső búcsút.[1]

Publicisztikai és egyéb tevékenysége

[szerkesztés]
Budapest, XIII. Pannónia u. 21.

1981-től kezdődően jelentek meg szépirodalmi igényű írásai az Élet és Irodalom, az Új Tükör és a Magyarország hasábjain. A Népszabadság Hétvége rovatának állandó szerzője; az utolsó előtti oldalon rendszeresen jelentek meg benne írásai, de tárcával, publicisztikával is jelentkezett olykor, amelyben nem titkolta baloldali érzelmeit.[2]

2009 nyarán erős hullámokat keltett egy írása, amelyben kemény kritikával illette az MSZP–SZDSZ-kormányt, korrupcióval vádolva őket, majd arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a „fasisztákra” kell szavaznia. Az írást a Magyar Hírlap a szerző engedélye nélkül jelentette meg.[3]

2005-től kezdődően önálló esteken is szerepelt, ahol műveiből adtak elő részleteket az ő zongorajátéka mellett. Ilyen a Spinoza Házban előadott Kocsmázás és Pár történetek, az IBS Színpadon előadott Hatlábú est vagy a Konyha-mazurka. Ezekben általában Gyabronka József volt a partnere.[4]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Bächer Iván–Teknős Miklós: Újlipócia; 2. jav., bőv. kiad.; Ab Ovo, Bp., 2014
  • Zsál (Ab Ovo Kiadó, 2013)
  • Utóíz (Ab Ovo Kiadó, 2013)
  • Kurgast (Ab Ovo Kiadó, 2012)
  • Idegen ország (Ab Ovo Kiadó, 2012)
  • Hatlábú (sőt több) (Ab Ovo Kiadó, 2012)
  • Sétatárs (Ab Ovo Kiadó, 2011)
  • Kószáló (Ab Ovo Kiadó, 2011)
  • Emberevő (Ab Ovo Kiadó, 2011)
  • Igazad van, Loncikám (Ab Ovo Kiadó, 2010)
  • Megyek Budára (Ab Ovo Kiadó, 2010)
  • Ököllel a zongorát (Ab Ovo Kiadó, 2010)
  • Emma asszony szakácskönyve (Vince Kiadó, 2009)
  • Világörökség (Bookart Kiadó, 2009)
  • Újlipócia (Teknős Miklós fényképeivel, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2009)
  • Kocsmazaj (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2009)
  • Névsorolvasó (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008)
  • Intőkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008)
  • Vendégkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007)
  • Ruccanások (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007)
  • Klétka (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2006)
  • Zónázó (Népszabadság Könyvek, 2006)
  • 150 év. Megannyi budapesti íz (Jaffa Kiadó, 2006)
  • Hatlábú – Ebkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2005)
  • Kutya Mandovszky (Göncöl Kiadó, 2005)
  • Nagypapa hűlt helye (Göncöl Kiadó, 2004)
  • Hogyan kell a nőkkel bánni (Göncöl Kiadó, 2003)
  • Kezdőbetűk – A város – Levélregény (Göncöl Kiadó, 2002)
  • Haláltánc (Göncöl Kiadó, 2002)
  • Az elhagyott falu (Göncöl Kiadó, 2001)
  • A zongora helye (Göncöl Kiadó, 2001)
  • Elindulni három nővel (Göncöl Kiadó, 2000)
  • Vándorbab (Göncöl Kiadó, 1999)
  • Helyek (Molnár Gál Péterrel, Göncöl Kiadó, 1998)
  • Rötúr (Göncöl Kiadó, 1997)
  • Budapest (Révész Tamás fotóművésszel, Herald Kiadó, 1996)
  • Íz-lelő (Greger Média, 1993)
  • Kék Duna keringő (Budapest, 1991)
  • Levélregény (Kozmosz Könyvek, 1990)
  • A város (Kozmosz Könyvek, 1986)

Színdarabok

[szerkesztés]
  • Az én zsidó kabarém (bemutató: 2008, Spinoza Ház)[6][7]
  • Oszkár (bemutató: 1985)[8]
  • Ebéd (egyfelvonásos, bemutató: 1987)
  • New York-i kaszinó (egyfelvonásos, bemutató: 1987)[9]

Hangoskönyvek

[szerkesztés]
  • Hatlábú (ebkönyv) (elmondja: Gyabronka József, Kossuth Kiadó, 2010)
  • Zene-Szó 1 – Vendég (elmondja: Gyabronka József, zongorázik: a szerző, Göncöl Kiadó, 2004)

Film

[szerkesztés]

Szereplőként

[szerkesztés]
  • Komorok - Komor Vilmos nyomában Marosvásárhelyen (Duna Televízió) Riporter Bächer Iván, közreműködő Mestitz Júlia, Spielmann Mihály, Székely László, operatőr Bálint Arthur, rendező Sipos András
  • Kolozsvári mozaik - Négy történet a vészkorszak idejéből (Cinemafilm) Riporter Bächer Iván, közreműködő Ferencz Judit, Muresan Judit, Nussbaum László, Szilágyi Júlia, operatőr Xantus Gábor, rendező Sipos András
  • Séták Bächer Ivánnal Újlipóciában (Duna Televízió) Riporter Bächer Iván, közreműködő Angyal Ádám, Jász István, Kamondi, Törley, operatőr Mánfai Miklós, rendező Sipos András

Íróként

[szerkesztés]
  • A Presszó[10] c. 2008-as magyar filmsorozat utolsó két epizódja (Búcsúbuli, Hadüzenet)[11]

Forgatókönyvként

[szerkesztés]
  • Bekerítve (magyar operafilm, 1990, rendező: Molnár György)

Magánélete

[szerkesztés]

Első felesége Klauber Mária tanár volt, akivel a Móricz Zsigmond Gimnáziumban ismerkedtek meg, ahol mindketten tanítottak. 1985-ben házasodtak össze.[12] Regényeiben őt Veraként említi, Klétka c. regényét az ő emlékének szenteli. Klauber Mária 1993-ban hunyt el, hosszú betegség után.

Származása

[szerkesztés]
Bächer Iván ősei[13][14]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Herschmann Bernát
 
 
 
 
 
 
 
8. Bächer Móric
(Böhmisch-Leipa, 1848. ápr. 27. –
Budapest, 1911)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Altschul Judit
(? –
Leimeritz, ?)
 
 
 
 
 
 
 
4. Bächer Károly[15]
Budapest, 1888. jún. 6.–
Budapest VIII., 1970. jan. 20.)
textilkereskedő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Jónás Ignác
 
 
 
 
 
 
 
9. Jónás Szidónia
(Pest, 1866. szept. 2. –
Budapest, 1941)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Kollinsky Ida
 
 
 
 
 
 
 
2. Bächer Mihály
(Budapest, 1924. júl. 22. –
Budapest, 1993. ápr. 6.)
zongoraművész
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Köpe Lajos
(1837–
Kolozsvár, 1880)
százados
 
 
 
 
 
 
 
10. Thury Zoltán[17]
(Kolozsvár, 1870. márc. 7. –
Budapest II., 1906. aug. 27.)
író, újságíró
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Zudor Klára
 
 
 
 
 
 
 
5. Thury Erzsébet Regina[16]
(Budapest, 1899. júl. 17.–
Budapest XII., 1971. ápr. 22.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Marton Imre
(Sátoraljaújhely, 1847–
Budapest, 1923)
szatócs
 
 
 
 
 
 
 
11. Marton Gizella
(Budapest, 1875. febr. 12. –
Budapest V., 1958. dec. 5.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Manheit Regina
 
 
 
 
 
 
 
1. Bächer Iván
(Budapest, 1957. márc. 25.–
Budapest, 2013. dec. 2.)
író, újságíró, tanár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Szigevics Károly
 
 
 
 
 
 
 
12. Szigevics Károly[18]
(Pest, 1860. jan. 25. –
?
nyomdász
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Stenzl Anna
 
 
 
 
 
 
 
6. Szigevics Béla
(Budapest VI., 1893. márc. 28.–
Budapest XII., 1976. jún. 22.)
építészmérnök
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Holczer József
 
 
 
 
 
 
 
13. Holczer Anna[18]
(Győr, 1849. dec. 5.–
?)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Varga Julianna
 
 
 
 
 
 
 
3. Malecz Erika
(Budapest, 1926. jún. 28.–
Budapest, 1989. szept. 6.)
építészmérnök
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
14. Malecz Béla[19]
(Usztye, 1878. ápr. 22. –
Budapest VIII., 1956. máj. 15.)
szabómester
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Malecz Janka
(Usztye, 1850 körül –
Budapest VIII., 1940. dec. 24.)
 
 
 
 
 
 
 
7. Malecz Mária
(Budapest VIII., 1904. febr. 19.–
Budapest XII., 1983. júl. 15.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Kornéli András
kőműves
 
 
 
 
 
 
 
15. Kornéli Róza[19]
(Tóváros, 1878. nov. 17. –
Budapest VIII., 1909)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Kónyi Julianna
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Végső búcsú Bächer Ivántól
  2. ↑ Ulpius kiadó - Szerzőink. [2008. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 3.)
  3. ↑ Bächer ma a Népszabadságban veri ököllel a zongorát (index.hu)
  4. ↑ Kultúr-kocsma - antropos.hu
  5. ↑ A XIII. kerületi díszpolgárai
  6. ↑ Az én zsidó kabarém
  7. ↑ Keserű kabaré (blogbejegyzés). [2010. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 30.)
  8. ↑ Könyvheti beszélgetés, 1998
  9. ↑ Móricz Zsigmond Színház archívum. [2008. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
  10. ↑ Presszó (2008), IMDB adatlap
  11. ↑ Bächer adatlapja az IMDB-n
  12. ↑ Bächer Iván. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
  13. ↑ Bächer Iván: Kutyamandovszky. Göncöl Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 963-918-322-9
  14. ↑ Bächer Iván: Rötúr. Göncöl Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963-787-591-3
  15. ↑ Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 310/1970. folyószám
  16. ↑ Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1038/1971. folyószám
  17. ↑ Thury Zoltán gyászjelentése
  18. ↑ a b Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 228/1906. folyószám
  19. ↑ a b Malecz Béla és Kornéli Rozália házassági anyakönyvi bejegyzése, Budapest VIII. kerület, 1903. jún. 14. – 1903/585

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Bächer Iván témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bächer_Iván&oldid=26905449”