Bach Imre
| Bach Imre | |
| Született | 1895. március 17. Szeged[1] |
| Elhunyt | 1966. október 19. (71 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1918, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (607-9. templomi fülke)[2] |
Bach Imre (Szeged, 1895. március 17.[3] – Budapest, 1966. október 18.)[4] magyar orvos, belgyógyász, endokrinológus, az orvostudományok kandidátusa (1952).
Életpályája
[szerkesztés]Bach Benő szén- és fakereskedő és Klein Franciska gyermekeként született zsidó polgári családban. A Szegedi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett jeles eredménnyel (1913).[5] 1917–1918 között frontszolgálatot teljesített az első világháborúban. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte, ahol 1918-ban avatták orvosdoktorrá. 1919-ben vöröskatonaként részt vett a Tanácsköztársaság védelmi harcaiban. 1919-ben a Budapesti Tudományegyetem III. számú Belgyógyászati Klinikájának gyakornoka volt. 1919–1920 között a budapesti Városi Kórház Belgyógyászati Osztályának alorvosa volt. 1920–1923 között németországi élettani és gyógyszertani kutatóintézetekben tett tanulmányutat. 1924–1928 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Gyógyszertani Intézetében dolgozott. Érdeklődése ezután egy másik alaptárgy, a kórszövettan felé irányult, és a Szegedi Kórbonctani Intézet tanársegéde lett. Itt habilitálták magántanárrá 1933-ban A fermentek orvosi vonatkozása tárgyköréből.[6] 1934–1944 között a Belgyógyászati Diagnosztikai Klinika egyetemi tanársegéde, valamint magántanára volt. 1944-ben zsidó származása miatt deportálták. 1945-ben hazatért. 1946–1966 között a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház Belgyógyászati Osztályának endokrinológus főorvosa volt. 1947–1949 között a Szegedi Tudományegyetemen az endokrinológia címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt.
Az endokrinológiai társaság egyik alapítója, a londoni Royal Society of Medicine választott tagja volt. Fő kutatási területe a klinikai endokrinológia és a magas vérnyomás endokrinológiai összefüggései voltak.
Családja
[szerkesztés]Második felesége Márer Rózsa volt, akivel 1938. június 7-én, Szegeden kötött házasságot.[7] Fia: Bach Iván (1927–2006) villamosmérnök, matematikus, informatikus.
Temetése a Farkasréti temetőben volt.[4] (607-9. templomi fülke)[8]
Művei
[szerkesztés]- Klinikai diagnosztika. Orvosi kórisme (Budapest, 1944)
- Gyakorlati endokrinológia a bel- és a gyermekgyógyászatban (Barta Lajossal, Budapest, 1964)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Kiváló orvos (1954)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség születési akv.. (Hozzáférés: 2022. február 6.)
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Iskolai értesítők, Szeged - Állami Klauzál gimnázium, Szeged, 1912/1913
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1933. augusztus 1. (41. évfolyam, 15. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 304/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 6.)
- ↑ A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Tudósnaptár
További információk
[szerkesztés]- Julesz Miklós: Bach Imre (Orvosi Hetilap, 1966. 49. sz.)
- Szegedi Egyetemi Almanach 1921–1970 (Szeged, 1971)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerkesztette: Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, Hungaria, 1996.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
