Babérlevelű szuhar
Babérlevelű szuhar | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sierra de Ávila (Spanyolország)
| ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Cistus laurifolius L. | ||||||||||||||||||||||
Alfajok[1] | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Babérlevelű szuhar témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Babérlevelű szuhar témájú médiaállományokat és Babérlevelű szuhar témájú kategóriát. |
A babérlevelű szuhar (Cistus laurifolius) a szuharfélék (Cistaceae) családjában a névadó szuhar (Cistus) nemzetség egyik faja.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]A Mediterráneumban honos; más tájakon kerti dísznövény.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Eredeti termőhelyén egy–két méter, Magyarországon 60–80 cm[2] magasra növő, felálló ágú bokor. Idős korában törzse megvastagszik, vörösbarna kérge hámlik. Hajtásai és levelei szőrösek, kissé ragadósak (balzsamosak).
Szürkén viaszos sötétzöld, vékony, tojásdad, 6–8 cm hosszú levelei keresztben átellenesen állnak.
7 cm átmérőjű, öttagú, sugaras szimmetriájúak virágai 4–8-asával végálló bugákban nyílnak tömegesen. Pártájuk fehér, ritkábban sárga, porzóik sárgák.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]Nap- és melegigényes. Az egyetlen olyan, természetes szuharfaj, amely nem túl nedves talajon Magyarországon is télálló. Ahhoz viszont, hogy termései jól beérjenek, termőhelye túl száraz sem lehet. A semleges vagy enyhén savanyú talajokat kedveli.
Júniusban virágzik. Egy-egy virág gyorsan (hajnaltól délig) elnyílik, de az utánpótlás folyamatos: mindig újak és újabbak bontanak szirmot.
Egyes területeken (például Parque Regional de la Cuenca Alta del Manzanares) a balzsamos szuharral (Cistus ladanifer) hibridizál.
Hibridei
[szerkesztés]- Cistus × argenteus
- Cistus × bornetianus
- Cistus × cyprius
- Cistus × dubius
- Cistus × hetieri
- Cistus × ledon
- Cistus × oblongifolius
- Cistus × pagei
- Cistus × sammonsii[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Czáka Sarolta, Rácz István: Fenyők és örökzöldek, p. 74. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1