BTR-T
| BTR-T | |
 | |
| Típus | páncélozott szállító harcjármű |
| Fejlesztő ország | Oroszország |
| Harctéri alkalmazás | |
| Alkalmazó országok | Oroszország |
| Gyártó | Omszktranszmas |
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 2+5 |
| Hosszúság | 6,45 m |
| Szélesség | 3,27 m |
| Magasság | 2,4 m |
| Tömeg | 38,5 t |
| Műszaki adatok | |
| Motor | V−55V vagy V−55U V12-es dízelmotor |
| Teljesítmény | 427 kW (581 LE), V−55V motor esetén |
| Felfüggesztés | lengőkarok torziós rugóval |
| Sebesség | 50 km/h |
| Hatótávolság | 500 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz BTR-T témájú médiaállományokat. | |
A BTR-T (cirill betűkkel: БТР-Т – бронетранспортёр тяжёлый; magyar átírással: bronyetranyszportyor-tyazsolij; magyarul: nehéz páncélozott szállító jármű) Oroszországban, az omszki Omszktranszmas vállalatnál 1994–1996 között kifejlesztett nehéz páncélozott szállító harcjármű, amelyet a hadrendből kivont T–55 harckocsik alvázát felhasználva alakítottak ki. Csak néhány példány készült 1997-ben, sorozatban nem gyártották.
Története
[szerkesztés]Létrehozását a csecsenföldi harcok tapasztalatai inspirálták, ahol a városi harcokban szükség volt a hagyományos gyalogsági harcjárművek mellett egy erős fegyverzetű és erős páncélvédettségű járműre, amelynél azonban a mozgékonyság nem volt elsőrendű szempont, a szállított gyalogság biztonságos célba juttatása volt az elsődleges. A koncepció alapja a szintén T–55-ből kialakított izraeli Ahzarit volt. A járművet első alkalommal 1997-ben mutatták be a nyilvánosság előtt egy omszki hadiipari kiállításon.
Jellemzői
[szerkesztés]A T–55 páncéltestre gazdaságossági okokból esett a választás. A páncélvédettséget tovább javították reaktív páncél felszerelésével. A járművet AEK–902 Tucsa ködgránátvető rendszerrel is felszerelték (összesen 12 db 81 mm-es vetőcsővel). A jármű kezelőszemélyzete két fő, ezen felül öt fő lövészt szállíthat. A jármű maximális sebessége műúton 50 km/, terepen 25 km/h. Előkészítés nélkül 1,4 m mélységű vízen képes átkelni, speciális víz alatti átkelőkészlettel 5 m-es mélységű vízben tud áthaladni.
A T–55-ös eredeti tornyát a löveggel együtt eltávolították. Helyette a tetőpáncélra egy könnyű, alacsony sziluettű, távirányítású tornyot építettek a fegyverzet számára. Ezt a jármű középvonalától kissé jobbra eltolták, hogy belóül jobb legyen a helykihasználás a szállított lövészek elhelyezéséhez. A járműhöz többféle fegyverzettel ellátott fegyvermodult alkalmaztak.
Fegyvermodulok
[szerkesztés]- 2A42 30 mm-es gépágyú 200 db lőszerrel és 3 db 9M113 Konkursz páncéltörő rakéta
- 2A42 30 mm-es gépágyú, 30 mm-es AGSZ–17 automata gránátvető
- 2 db 30 mm-es 2A38 gépágyú
- 12,7 mm-es NSZV nehézgéppuska és 9M113 Konkursz páncéltörő rakéta
- 12,7 mm-es NSZV géppuska és 30 mm-es AGSZ–17 gránátvető
Lásd még
[szerkesztés]Hasonló harcjárművel:
Források
[szerkesztés]- A. Akszjonov (2008. február). „BTR iz tanka” (orosz nyelven). Megyeliszt-konsztruktor (Oroszország), Moszkva 2008 (2.), 37–40. o. ISSN 0131-2243.
- Hammadi, Leon: BTR-T (amerikai angol nyelven). Tank Encyclopedia, 2020. május 27. (Hozzáférés: 2023. március 7.)