Böhmische Nordbahn
| Böhmische Nordbahn | |
 | |
| A Böhmischen Nordbahn vonalhálózata | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1867 |
| Megszűnt | 1908 |
| Jogutód | Császári és Királyi Osztrák Államvasutak |
| Székhely | Prága |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Böhmische Nordbahn témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A cs. kir. szabad Cseh Északi Vasút (németül: Böhmische Nordbahn) egy magánvasút-társaság volt a mai Cseh Köztársaság területén az Osztrák-Magyar Monarchiában. A társaság vonalai Észak-Csehországban Prága Bodenbach Turnau és Rumburg között voltak. A társaság központja Prágában volt.
Története
[szerkesztés]1865. október 6-án egy befektetői csoport koncessziós kapott „Böhmische Nordbahn“ néven egy vasút megépítésére és üzemeltetésére. A koncesszió tartalma, „egy gőzüzemű vasút megépítése a k.k. priv. Turnau-Kralupp-Prager Eisenbahn valamint Jungbunzlaun és Backofenen át Böhmisch Leipa Rumburg-ig esetleges folytatással Löbau felé kapcsolatot a szász vasúttal – és egy hasonló pályát Bensenen át Bodenbachig összeköttetést az Elbához Decinbe csatlakozva a k.k. priv. Nördliche Staatsbanhoz és továbbá Warndofig lehetséges folytatást Zittau felé szintén kapcsolatot a szász vasúttal” Ezen túlmenően még koncessziót biztosít egy vonal megépítésére Polzental, Böhmisch Leipa és Bensen között. Amennyiben a Aussig–Böhmisch Leipa–Liebenau szakasz a koncessziós idő alatt (1865. november 16-ig szólt a koncesszió[1] a koncessziós köteles az államnak átadni „az ipar fejlődésének érdekében”
A koncessziós pályák építését el kellett kezdeni 1867-ben, és 1870-ben üzembe kellett állítani. Része volt a koncessziónak egy második vágány megépítése is, "ha a vasút nyers éves hozama osztrák mérföldenként két egymást követő évben a 180.000 guldent meghaladja" A koncessziós időszakot a megnyitást követően 90 évre állapították meg[2]
A német háborús hatások következtében 1866-ban Ausztria és Poroszország között a pályaépítés lassan haladt. Egyes szakaszok sürgősségi munkaként épültek. 1867-ben megnyílt a (Bakow-Česká Lípa) szakasz, 1869 (Bodenbach–Warnsdorf, Böhmisch Leipa–Rumburg, Bensen–Böhmisch Leipa) szakaszok.
A Böhmische Nordbahn-Gesellschaft megalapították 1867. március 31-én mint a k. k. szabad részvénytársaság 8 millió forintos jegyzett alaptőkével. Kibocsájtva összesen 53.333 részvény 150 forint névértéken.[1]
Ezt követően a Böhmische Nordbahn megpróbálta bővíti vonalhálózatát északra Poroszország felé. 1870-ben ehhez kapcsolódva készült el az osztrák Északnyugati Vasút (Österreichischen Nordwestbahn, ÖNWB) Bécs-Jungbunzlau vonala ami akkor a legrövidebb vasúti összeköttetést biztosította Berlinben és Bécs között. A terv megvalósításához 1870-ben, mindössze 70 km hosszú szakasz hiányzott Rumburg és Spremberg között Bautzennen át. A koncessziót "vasútvonal Rumburg-Schluckenau, folytatási lehetőséggel Bautzen irányba" 1871. július 17-én kapta meg a Böhmische Nordbahn.[2]
A vasút vonalai
[szerkesztés]Fővonalak
- Bakow–Böhmisch Leipa (*1867)
- Böhmisch Leipa–Rumburg (*1869)
- Bodenbach–Tannenberg mit Schleppbahn zum Elbhafen Tetschen (*1869)
- Teichstatt–Warnsdorf (*1869)
- Bensen–Böhmisch Leipa (*1869)
- Rumburg–Georgswalde/Ebersbach (*1873)
- Rumburg–Schluckenau (*1873)
- Schluckenau–Nixdorf (*1884)
- Prag–Turnau (1883 von TKPE)
- Kralupp–Neratowitz (1883 von TKPE)
Helyi Érdekű Vonalak
- Böhmisch Kamnitz–Steinschönau (1886*)
- Kuttenthal–Unter Cetno (*1897; Umbau aus Anschlussbahn[3])
- Nixdorf–Reichsgrenze nächst Niedereinsiedel (*1904/1905)
- Röhrsdorf–Deutsch Gabel (*1905)
Szerződés alapján üzemeltetett vonalak
[szerkesztés]- Mscheno–Unter Cetno HÉV (*1897)
- Böhmisch Leipa–Steinschönau HÉV (*1903)
A vasút mozdonyai
[szerkesztés]| A Böhmischen Nordbahn mozdonyai | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Sorozat | BNB-Nr. | Darabszám | Gyártó | Gyártási év | Jelleg | kkStB-Nr. | ČSD-Nr. | DR-Nr. |
| I, II | 1–6 (TK), 7–12 | 12 | Sigl/Wien | 1865–1874 | 1Bn2 | 123.01–06 | 232.301 | - |
| IIa | 13–20 | 8 | Floridsdorf, Bécsújhely | 1889–1899 | Cn2t | 103.01–08 | 253.001–005 | - |
| IIb | 131–133 | 3 | Bécsújhely | 1903/04 | 2'C n2 | 127.01–03 | 353.001–003 | - |
| IIc | 181–186 | 6 | BMMF | 1905–1908 | 1Ch2 | 128.01–06 | 342.001–006 | - |
| III | 21–26 (TK), 27–38 | 18 | Sigl/Bécsújhely, Sigl/Wien | 1865–1868 | Cn2t | 147.01-13 | 322.101–103 | - |
| IV | 39–43 (TK) | 5 | Sigl/Bécsújhely | 1872–1873 | Cn2 | 147.14–18 | 322.104–107 | - |
| V | 57–89 | 33 | Sigl/Bécsújhely, Bécsújhely | 1871–1901 | Cn2 | 53.31–63 | 323.101–113 | - |
| Va | 151–156 | 6 | Bécsújhely | 1903–1908 | Dn2 | 74.01–06 | 414.101–106 | n.a. |
| VI | 91–103 | 11+2 | Krauss | 1882–1905 | Cn2t | 362.01–13 | 320.101–112 | k.A. |
| VIa | 111–121 | 11 | Bécsújhely, BMMF | 1896–1905 | Cn2t | 162.05–12, 43–45 | 313.405–412, 432–433 | 98.1203–1228 |
| VIb | 126–127 | 2 | BMMF | 1907 | C1'n2t | 265.01–02 | 312.701–702 | 90.301–302 |
| VII | 90 | 1 | Krauss/München | 1881 | Cn2t | 96.07 | - | - |
További információk
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Historische wertpapiere auf www.geerkens.at[halott link]
- ↑ a b Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder vom 5. August 1871
- ↑ ÖNB-ANNO+/Reichsgesetzblatt 1849-1918
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Böhmische Nordbahn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
