B–10 (löveg)
 |
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
| B–10 | |
 | |
| B–10 hátrasiklás nélküli löveg az izraeli Batey ha-Osef múzeumban | |
| Gyártási adatok | |
| Típus | hátrasiklás nélküli löveg |
| Ország |  Szovjetunió |
| Tervező | KBM (Borisz Savirin) |
| Gyártó | Tulai Gépgyár |
| Alkalmazás | |
| Alkalmazó ország |  Bulgária
 Vietnám |
| Háborús alkalmazás | Vietnámi háború |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 82 mm |
| Tömeg | 85,3 kg t |
| Fegyver hossza | 1850 mm |
| Csőhossz | 1660 mm |
| Gyakorlati tűzgyorsaság | 5–7 lövés/perc |
| Hatásos lőtávolság | 400 m |
| Max. lőtávolság | 4500 m |
| Irányzék típusa | PBO–2 |
| Oldalirányzás | 250° |
| Magassági irányzás | mínusz 20° plusz 35° |
A B–10 (oroszul: Безоткатное орудие–10 [bezotkatnoje orugyije], kelet-német jelölése: RG82) szovjet gyártmányú 82 mm-es simacsövű hátrasiklás nélküli löveg. A fegyvert a BTR–50 páncélozott szállítójármű hátulján is lehetett szállítani.
Története
[szerkesztés]A korábbi, még a második világháború végén tervezett SZPG–82 lövegből fejlesztették ki a Borisz Savirin irányítása alatt álló kolomnai SZKB–4 (ma: KBM) tervezőirodában az 1950-es évek elején. Rendszeresítése az 1954-es év folyamán történt. Sorozatgyártása 1964-ig folyt a Tulai Gépgyárban. A Szovjet Hadseregből az 1960-as években vonták ki, helyét az SZPG–9 vette át, viszont ejtőernyős alakulatoknál legalább az 1980-as évekig szolgált. Manapság elavultnak számít, de a hidegháború alatt sok országban rendszeresítették.
Harcászati és műszaki jellemzői
[szerkesztés]
A fegyver egy nagy lövegcsőből áll, irányzásához a bal oldalra erősített PBO–2 irányzékot használták. A lövegcsövet egy kicsi futóműre építették, amely oldalanként egy-egy nagy kerékkel rendelkezett, melyeket le lehetett szerelni. A futóműbe integrált háromlábú állványt szereltek, amelyről alaphelyzetben a fegyver tüzelt. A lövegcső elejére egy kicsi kereket erősítettek, hogy megelőzzék annak a földhöz érését vontatás közben. Alapjában járművel vontatták, de négyfős személyzete is arrébb húzhatta a csőszáj két oldalára helyezett fogantyúk segítségével.
Az állványt két tüzelési pozícióba is lehetett állítani, az egyik jobb hatásterületet biztosított, a másik alacsony sziluettet. A lövedékeket a závárzaton keresztül töltötték a fegyverbe, az elsütő szerkezetet és a pisztolymarkolatot pedig a lövegcső jobb oldalán helyezték el.
Közvetlen irányzáshoz 5,5-szeres nagyítású, közvetett irányzáshoz 2,5-szeres nagyítású PBO–2 optikai irányzékot használtak.
Lőszer
[szerkesztés]- BK–881 – szárnystabilizált kumulatív lövedék
- Lövedék súlya: 3,87 kg
- Robbanótöltet: 0,46 kg RDX
- Gyújtó: GK–2 piezoelektromos csapódó fenékgyújtó
- BK–881M – szárnystabilizált kumulatív lövedék
- Lövedék súlya: 4,11 kg
- Robbanótöltet: 0,54 kg RDX
- Gyújtó: GK–2M PDIBD
- Csőtorkolati sebesség: 322 m/s
- O–881A – repesz-romboló lövedék
- Lövedék súlya: 3,90 kg
- Robbanótöltet: 0,46 kg TNT/dinitronaftalén
- Gyújtó: GK–2 piezoelektromos csapódó fenékgyújtó
- Csőtorkolati sebesség: 320 m/s
- Maximális lőtávolság: 4500 m
- 65-ös típus (kínai) – kumulatív lövedék
- Lövedék súlya: 3,5 kg
- Csőtorkolati sebesség: 240 m/s
- 65-ös típus (kínai) – repesz-romboló
- Lövedék súlya: 4,6 kg
- Csőtorkolati sebesség: 175 m/s
- Maximális lőtávolság: 1750 m
Típusváltozatok
[szerkesztés]
- 65-ös típus – Kínai változat, amely csupán 28,2 kg-ot nyomott háromlábú állvánnyal kerekek nélkül.
- 65–1-es típus – Kínai változat, melyet két részre lehetett bontani hosszú távú szállításhoz.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Artillery of the World, Christopher F. Foss, ISBN 0-7110-0505-2
- Brassey's Infantry Weapons of the World, J.I.H. Owen, Loc number 74-20627
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a B-10 recoilless rifle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]