Bűnbánó Szent Mária Magdolna-templom (Somogyvár)
| Bűnbánó Szent Mária Magdolna-templom | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | római katolikus |
| Egyházmegye | Kaposvári egyházmegye (1993–) |
| Védőszent | Mária Magdolna |
| Építési adatok | |
| Építése | 1836–1842 (182 éves) |
| Stílus | késő barokk, klasszicista |
| Felszentelés | 1842. január 27. |
| Elérhetőség | |
| Település |  Somogyvár |
| Elhelyezkedése | |
 Bűnbánó Szent Mária Magdolna-templom
Pozíció Somogyvár-Somogyvámos térképén
| |
 é. sz. 46° 34′ 48″, k. h. 17° 39′ 16″46.579900°N 17.654500°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 48″, k. h. 17° 39′ 16″46.579900°N 17.654500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bűnbánó Szent Mária Magdolna-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bűnbánó Szent Mária Magdolna-templom Somogyvár műemlék római katolikus temploma.
Története és leírása
[szerkesztés]A több száz éves somogyvári bencés kolostor a török megszállás alatt jórészt elpusztult, megmaradt köveit a lakosság hordta el építőanyagnak. A település plébániáját a törökök kiűzése után, 1688-ban Széchényi György érsek szervezte újjá, és 1721-ben új, fatalpas, sárral tapasztott sövényfalú templom is épült, amibe azonban 1792. július 13-án hajnalban belecsapott a villám, amitől tornya és teteje leégett, harangjai pedig megsemmisültek. Az 1826-ban a faluba érkező Paál József plébános később így írt a templomról: „Ami a szentegyházat illeti, ez kívül-belül rongyos és az összerokkanáshoz közeledett”. Gróf Széchenyi Lajos kegyúr saját költségéből építtette fel az új, ma is álló templomot: a munkálatok 1836. május 16-án kezdődtek, a felszentelésre 1842. január 27-én került sor. Az építkezéshez kisebb részben a régebbi templom tégláit, nagyobb részben a régi bencés apátság köveit használták fel.[1][2]
Az új templom berendezésére azonban nem maradt pénz, ezért egy ideig üresen állt. Széchenyi gróf és a lakosság összefogásának eredményeképpen végül be tudtak szerezni egy szószéket és egy főoltárt Bécsből, valamint egy márvány keresztelőkutat Pécsről. A Mária Magdolnát ábrázoló főoltárkép a Habsburg család ajándékaként került a templomba, a barokk orgona pedig Kőnig Fülöp soproni műhelyéből érkezett.[2] Ez az országosan is egyedülálló, kétmanuálos, tizenhatregiszteres orgona 2015-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse díjat is.[3]
A templom előtt álló, fafaragványokkal díszített stációkkal rendelkező kálváriát Miskey Nándor kőművesmester készítette a 20. század elején közadakozásból összegyűjtött pénzből,[4] 1955-ben felújították. 1911-ben Sopronból, a Seltenhoffer Frigyes fiai cégtől két új harangot rendeltek, ám a harangokat 1916. augusztus 14-én háborús célokra lefoglalták és elvitték. 1928-ra már pótolták a harangokat, de a második világháborúban újra elvittek egyet, ezúttal a kisharangot.[2]
A belső festést 1958-ban készítette Mór József tapolcai festőművész, Soós István mester és Szántay Imre segéd; előtte a falak fehérre voltak meszelve. A szentély képe a magyar szentek hódolatát ábrázolja a Magyarok Nagyasszonya előtt, valamint egy aratási jelenet és a falu népét és papját ábrázoló jelenet is látható rajta. Az oltár fölött félkör alakban a hét szentség jelenik meg, a diadalív közepén az isteni bárány, oldalt pedig a négy evangélista. A templomhajó falain Somogyvár története elevenedik meg: az első boltív képén Szent István Koppány felett aratott győzelmét láthatjuk, a középső boltívben Szent László szerepel, amint aláírja a bencés apátság alapítólevelét, a hátsó ívben pedig Somogyvár régi látképe a bazilikával és három templommal, az égen ezen templomok védőszentjeivel, középen Jézussal.[2]
1983 szeptemberétől 1984. június 2-ig felújítási munkálatok zajlottak a templomon,[2] majd valamikor 2011 és 2013 között ismét felújították.[5]
1992. október 23-án a helyi hívek egy része és a KDNP helyi szervezete emléktáblát helyezett el a templom falán a több évet Somogyváron töltött Vitéz Somogyváry Gyula író, országgyűlési képviselő emlékére.
Képek
[szerkesztés]-
A kálvária és a templom -
Vitéz Somogyváry Gyula emléktáblája a templom falán -
Világháborús emlékmű és a templom -
A szentháromság-szobor
Források
[szerkesztés]- ↑ Szent László egyházától a Szent László napokig. SuliNet, örökségtár. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
- ↑ a b c d e Védendő örökségünk. SuliNet, örökségtár. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
- ↑ Somogyvári katolikus templom orgonája. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2017. május 22.)
- ↑ Római katolikus templom és a kálvária. Somogyvár honlapja. [2016. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
- ↑ Önkormányzati újság, 2006. november 1.. Somogyvár honlapja. (Hozzáférés: 2017. május 24.)[halott link]
További információk
[szerkesztés]- A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2017. május 24.)