Bülent Ecevit

Bülent Ecevit
Ecevit 2000-ben
Törökország 18. miniszterelnöke
Hivatali idő 1999. január 11. – 2002. november 18.
Előd	Mesut Yılmaz
Utód	Abdullah Gül
Hivatali idő 1978. január 5. – 1978. november 12.
Előd	Süleyman Demirel
Utód	Süleyman Demirel
Hivatali idő 1977. június 21. – 1977. július 21.
Előd	Süleyman Demirel
Utód	Süleyman Demirel
Hivatali idő 1974. január 26. – 1974. november 17.
Előd	Naim Talu
Utód	Sadi Irmak
Született	1925. május 28. Konstantinápoly
Elhunyt	2006. november 5. (81 évesen) Ankara
Sírhely	Török Állami Temető
Párt	CHP
Szülei	Nazlı Ecevit Fahri Ecevit
Házastársa	Rahşan Ecevit
Foglalkozás	író, politikus
Iskolái	Robert College School of Oriental and African Studies, University of London Ankara Egyetem
Halál oka	agyvérzés
Vallás	iszlám
Díjak	Románia Csillaga érdemrend
Bülent Ecevit aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bülent Ecevit témájú médiaállományokat.

Bülent Ecevit (Konstantinápoly, 1925. május 28. – Ankara, 2006. november 5.) török író, újságíró, politikus, Törökország miniszterelnöke 1974-ben, 1977-ben, 1978–79 és 1999–2002 között.

Élete

Az isztambuli Robert College növendéke volt, majd 1946 és 1950 között Londonban dolgozott az ottani török nagykövetségen. Édesapja a Köztársasági Néppárt (CHP) képviselője volt a török parlamentben. Amikor Ecevit hazatért Ankarába, a CHP-hez közel álló Halkçi és Ulus napilapokba írt. 1957-ben és 1961-ben Ankarát, 1965-ben és 1969-ben Zonguldakot képviselve választották meg a CHP színeiben parlamenti képviselőnek. 1972-ben a CHP elnöke lett, 1974-ben pedig egy rövid időre miniszterelnök. Ekkor amnesztiát hirdetett, illetve ő adott parancsot a török hadsereg ciprusi partra szállásához. Miután a parlament bizalmát elvesztette, Süleyman Demirel követte őt a miniszterelnöki székben.

1977-ben egy hónapig, majd 1978 és 1979 között ismét miniszterelnök lehetett, ám a kormánya gazdaságpolitikája miatt ismét megbukott. Mesut Yılmaz elnöksége idején miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett, és amikor Yılmaznak korrupciós botrányai miatt távoznia kellett, Ecevit újra kormányt alakíthatott 1999-ben. A 17 000 áldozatot követelő izmiti földrengés után számos kritikát kapott a tehetetlensége miatt, a gazdaság is tovább hanyatlott. Ecevit más döntései is erős ellenállásba ütköztek, így például a halálbüntetés eltörlése vagy a kurdok jogainak bővítése. Ecevit nem volt hajlandó lemondani, így a parlament előrehozott választások mellett döntött, és 2002-ben Ecevit pártja elvesztette az új választásokat az AKP-val szemben.

Művei

• Ortanın Solu (Középtől balra), 1966
• Bu Düzen Değişmelidir (Ezt a rendszert meg kell változtatni), 1968
• Atatürk ve Devrimcilik (Atatürk és a forradalmiság), 1970
• Demokratik Sol (Demokrata Baloldal), 1974
• İşçi-Köylü Elele (Munkások és parasztok kéz a kézben), 1976
• Bir Şeyler Olacak Yarın (Holnap valami történni fog), verseskötet, 2005

Források

• Britannica Encyclopedia (angolul)