Büchler Sándor

Büchler Sándor
Született	1869. szeptember 24. Fülek
Elhunyt	1944. július (73 évesen) Auschwitz-Birkenau
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	rabbi
Sablon • Wikidata • Segítség

Büchler Sándor (Fülek, 1869. szeptember 24. – Auschwitz-Birkenau, 1944. július) magyar rabbi, történész, egyetemi tanár, judaikakutató.

Élete

Apja Büchler Pinkász rabbi, talmudtudós volt. 1884 és 1894 között volt a budapesti rabbiképző növendéke. A bölcsészdoktori oklevelet 1893-ban szerezte meg a budapesti egyetemen, rabbivá 1895-ben avatták. 1897-től (1944-ig) keszthelyi főrabbi volt. A budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemen «A magyar zsidóság története» c. tárgykörből magántanárként működött (1914-től), a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának is tagja volt. A budapesti zsidók történetéről szóló munkáját az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat jutalommal tüntette ki. 1927-ben és a követőző évben ösztöndíjasként Angliában kutathatott. 1944-ben Keszthely városa felajánlotta, megmenti őt, ám ő inkább sorsközösséget vállalva a többi zsidóval, bevonult a zalaegerszegi gettóba, ahonnan deportálták, és Auschwitz-Birkenauban meggyilkolták.

Cikkei a Magyar Zsidó Szemlében, az Egyenlőségben, a Múlt és Jövőben, az Országos Egyetértésben, Öesterreichische Wochenschriftben, az Izraelita Tanügyi Értesítőben, az Ost und Westben, a Hamagidban, a Heossifban, az Imit Évkönyveiben jelentek meg. A Jewish Encyclopedia munkatársa volt.

Kutatási területe a hazai zsidóság letelepedése, ezenkívül a nevesebb zsidó családok történetével is foglalkozott.

Emlékezete

Keszthelyen 2000 eleje óta emlékszobája van. A nevét viseli egy, a magyar zsidóság történeti hagyományainak ápolását célul kitűző társaság (Büchler Sándor Baráti Társaság).

Művei

• Zsidó letelepedések Európában a XVI-XVII. században, főtekintettel Magyarországra (doktori értekezés, Bp., 1893);
• Sáj lumóre (Budapest 1895);
• Az országos főrabbi hivatal Magyarországon a XVII. és a XVIII. században. (IMIT Évkönyve, 1896)
• Zsidók a magyar egyetemen. (IMIT Évkönyve, 1897)
• A nógrád vármegyei zsidók történelméből. (Magyar Zsidó Szemle, 1898)
• A magyar zsidók viseletéről. (IMIT Évkönyve, 1898)
• A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig (Bp., 1901);
• A magyar nyelv terjeszkedése a zsidók között. (IMIT Évkönyve, 1905)
• A zsidók története. Közép- és felsőleányiskolák számára. 2. rész. A Talmud korától napjainkig. (Bp., 1908)
• A zsidók története Talmud korától napjainkig (tankönyv, Bp., 1908);
• Eötvös József báró és a magyar zsidóság. (Izraelita Tanügyi Értesítő, 1913)
• A zsidók története és irodalma. Iskolai használatra írta Goldberger Rafáel. Átd. B. S. (Bp., 1901; 8. kiad. 1915)
• szerk.: Goldberg, R.: A zsidó nép története és irodalma a tíz törzs számkivetésétől a mai napig. Sajtó alá rend., átd. (Bp., 1901; 8. kiad. 1915).
• A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig (Egyenlőség, 1917–19);
• Szerencsés Imre származása (Bp., 1937).
• A Goldzieherek családfájáról. (H. n., 1939)
• Das Judenprivilegium Bélas IV. vom Jahre 1255. (Bp., 1941)
• A Szentszék és a magyar zsidók a XVI. században. (H. és é. n.)

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
• Büchler Sándor. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Kozák Péter: Büchler Sándor. nevpont.hu, 2013. (Hozzáférés: 2015. június 29.)

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932
• Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. [Bp.], Szerző, [1996]
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
• Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
• Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, 1999
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005
• Dán Róbert: B. S. irodalmi munkássága. – Scheiber Sándor: B. S. történetírói munkásságához. (Magyar–zsidó oklevéltár. 10. köt. Bp., 1967)
• A halottak élén. Emlékfüzet B. S. főrabbi halálának 50. évfordulójára. Összeáll. László József. B. S. műveinek bibliográfiájával (Keszthely, 1994)
• Adalékok B. S. és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy egy kézirat legendája. Szerk. Frojimovics Kinga, Schweitzer Gábor (Makor. Magyar–zsidó levéltári füzetek. Bp., 1997)
• Schweitzer Gábor: Rabbi a katedrán. B. S. magántanári habilitációja 1914-ben (Történelmi Szemle, 2002)
• Czoma László: B. S. (“Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket”. Tanulmányok a zsidó történetírásról. Mórija könyvek. 4. Bp., 2005)
• Scheiber Sándor: B. S. történetírói munkásságához (Magyar-Zsidó Oklevéltár, X., Bp., 1967)