Búza tér (Miskolc)
| Búza tér | |
 | |
| Az egykori Észak-magyarországi Közlekedési Központ épülete | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Miskolc |
| Városrész | Belváros |
| Névadó | búza |
| Korábbi nevei | Búzavásár tér Béke tér |
| Nevezetes épületei | Távolsági buszpályaudvar Helyi buszpályaudvar Vásárcsarnok és piac Görögkatolikus templom |
| Irányítószám | 3526 |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Búza tér
Pozíció Miskolc térképén
| |
 é. sz. 48° 06′ 20″, k. h. 20° 47′ 31″48.105491°N 20.792065°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 20″, k. h. 20° 47′ 31″48.105491°N 20.792065°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Búza tér témájú médiaállományokat. | |
A Búza tér Miskolc legnagyobb tere. A Belváros keleti részén található. Nyugat felől a 26-os főút (Ady Endre út), dél felől a 3-as főút (Zsolcai kapu), kelet felől a Bükkvidéki Vendéglátó Rt. székháza, észak felől a Szeles utca határolja. A tér helyt ad a város legnagyobb piacának a Vásárcsarnokkal, a távolsági járatok autóbusz-pályaudvarának és az egyik legfontosabb helyi buszvégállomásnak. A téren áll továbbá a görögkatolikus Búza téri székesegyház.
Története
[szerkesztés]A teret, mint neve is utal rá, eredetileg nagybani terményárusításra és állatvásárok tartására hozták létre, mert ezek nem igazán fértek el a város kis méretű, középkori, belvárosi piacterén. A 19. század végén az akkori lakott területen kívül, de a Szinva vizéhez közel alakították ki, a fontos utak kereszteződésében. Városkapuk és vámszedőhely is volt a közelben, és hamar megjelentek a vendégfogadók is. A 20. század előtt a tér neve Búzavásár tér volt, az 1940-es évek végén egy darabig Béke térnek is hívták.
Az első Vásárcsarnok 1885-ben épült, Adler Károly tervei alapján; egy 720 m² alapterületű középső, és két, egyenként 170 m² alapterületű oldalsó csarnokból állt. A mai Vásárcsarnok az 1921-ben elkezdett városrendezés jegyében született meg, 1926-ban készült el Wellisch Andor és Münnich Aladár tervei alapján. Pincerészében 600 asztalon lehetett árusítani, a földszinten 139 üzletben. Az 1944. június 2-ai bombázás során az épület súlyos károkat szenvedett, később helyreállították, majd az 1950-es években felújították.
A Vásárcsarnok körül különböző elárusítóhelyek, zöldségesstandok állnak, északi szélén pedig a virágpiac. Az egykori nagybani piacot, amely az 1990-es évek közepéig itt maradt, mára kiköltöztették a repülőtér mellé, és területén autóparkolót alakítottak ki.
A vásárcsarnokot és az azt övező területet felújították. Az új, 13 000 m²-es vásárcsarnok átadására 2008 októberében került sor.[1][2]
1911-ben épült a tér szélén a belvárosi görögkatolikus templom, amely 2011-ben székesegyház rangot kapott. A Miskolci egyházmegye székhelye.
Közlekedése
[szerkesztés]Az MVK Zrt. autóbusz-pályaudvarát 1968-ban alakították ki a téren. A helyi autóbuszvonalakból hétnek – 2, 3, 3A, 4, 7, 11, 28 – van itt a végállomása, és további 4 busz – 1, 1A, 24, 32 – megáll itt. Mögötte található a Volánbusz által üzemeltetett távolsági busz-pályaudvar.
A tér az 1897 és 1960 közt közlekedett régi 2-es villamos egyik végállomása volt 1908-ig.
-
A Búza téri autóbusz-állomás -
A görögkatolikus székesegyház -
A buszállomás 1978-ban -
A Búza tér és a görögkatolikus templom, 1910-es évek eleje -
Ugyanaz 2008-ban
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Átadták Miskolc Búza téri piacát[halott link]
- ↑ Megnyílt az új, Búza téri piac. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 27.)
Források
[szerkesztés]- Benedek Miklós: Miskolci macskakövek – A Búza téren (Észak-Magyarország 1985. IX. 21)
- Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)
- Dobrossy István: A Búza tér két évszázados múltja (In: Miskolci Nap, 2006. február 18.) -PDF Archiválva 2006. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Vásárcsarnok – műemlékem.hu Hozzáférés:2013. szeptember 11.
