Ugrás a tartalomhoz

Böhm Károly (filozófus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Böhm Károly
Született1846. szeptember 17.
Besztercebánya
Elhunyt1911. május 19. (64 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafilozófus
A Wikimédia Commons tartalmaz Böhm Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a filozófusról szól. Hasonló címmel lásd még: Böhm Károly (egyértelműsítő lap).

Böhm Károly (Besztercebánya, 1846. szeptember 17. – Kolozsvár, 1911. május 19.) filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1896; rendes tag 1908). Iskolateremtő filozófus.

Életpályája

[szerkesztés]

Pozsonyban, Göttingenben, majd Tübingenben és Berlinben tanult, Rudolf Hermann Lotze[1] és Heinrich Ritter[2] német filozófusok tanítványaként.

1870-től a Pozsonyi Evangélikus Líceumban, 1873-tól a budapesti evangélikus gimnáziumban tanított, a gimnáziumnak 1883-tól igazgatója volt. 1896-tól a kolozsvári egyetemen a filozófia nyilvános rendes tanára. 1881-ben megindította és négy éven át szerkesztette a Magyar Philosophiai Szemlét, amelybe számos tanulmányt írt.

Tanárként és előadóként nagy hatással volt a kolozsvári egyetemen tanuló diákokra. Filozófiai iskolát teremtett (Tankó Béla, Varga Béla, Bartók György stb.).

Szubjektív-idealista gondolkodó volt, egy időben Kant filozófiája és Comte pozitivizmusa hatott rá, majd egyre inkább Johann Gottlieb Fichte német filozófus követője lett. Az értékelmélet területén önálló filozófiai rendszert teremtett.

Napjainkban műveinek elektronikus formában való közreadása és a róla szóló irodalom reneszánszát éli.

Emlékezete

[szerkesztés]
Emlékplakett Kolozsváron
Mellszobra a szegedi Dóm téren
  • A Mikes International Alapítvány 2006-ban díjat alapított az egyetemes magyar filozófiai kultúra előmozdítása érdekében. A díj névadói a Kolozsvári Filozófiai Iskola két kiemelkedő alakja: Böhm Károly, a magyar filozófia megalapítója és egyik legkiválóbb tanítványa, Málnási Bartók György.[3]
  • 2012. január 21-én Kolozsvárott az evangélikus egyház tulajdonát képező ingatlan (Kossuth Lajos/1989. december 21-e utca 1. szám) udvarán leleplezték Böhm Károly emléktábláját, Kolozsi Tibor szobrászművész alkotását.[4]

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • A lényeg formaisága (Budapest, 1881)
  • Az ember és világa. I-III. köt. (Budapest – Kolozsvár, 1883-1906. 1911-ben az MTA nagyjutalmát kapta érte)
  • Kriticizmus és pozitivizmus (Magyar Philosophiai Szemle, 1884)
  • A positiv philosophia rendszere (Magyar Philosophiai Szemle, 1885)
  • A philosophiai propedeutika magyar gymnasiumainkban (Magyar Philosophiai Szemle, 1889-90)
  • Az értékelmélet feladata s alapproblémái (Budapest, 1900; akadémiai székfoglaló)
  • Logika (2. kiad., Budapest, 1901)
  • Tapasztalati lélektan (2. kiad., Budapest, 1904)
  • A megértés mint a megismerés középponti mozzanata (Budapest, 1910.; akadémiai rendes tagságért való székfoglaló)
  • Böhm Károly összegyűjtött művei (Budapest, 1913)
  • Lélektan és logika. Középiskolák használatára; átdolg. Tankó Béla; Scholtz Testvérek, Bp., 1928
  • Böhm Károly ifjúkori önéletrajza; szerk., bev. Joó Tibor; Prometheus Ny., Szeged, 1930 (Egyetemi Bethlen Gábor Kör (Kolozsvár – Szeged) kiadványai)
  • Adalékok egy filozófiai szótárhoz. Böhm Károly hátrahagyott irataiból; szerk. Tankó Béla; Ferencz József-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete, Szeged, 1935 (Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae Sectio phil.)
  • A tragikum fejtegetésének logikai sora; Minerva Ny., Kolozsvár, 1943
  • Mi a filozófia; vál., bev., jegyz. Ungvári-Zrínyi Imre; Diotima Baráti Társaság, Kolozsvár, 1996
  • Logika; szöveggond., bev., jegyz. Gál László; Kriterion, Kolozsvár, 2004 (Téka)

Szerkesztői munka

[szerkesztés]
  • Magyar Philosophiai Szemle (1881-ben alapította, 1881-1885 közt szerk.)

Díjak

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Böhm Károly élete és munkássága. Emlékkönyv (I-III. Besztercebánya, 1913)
  • Bartók György: Böhm Károly filozófus. (Budapest, 1928)
  • Böhm Károly ifjú kori önéletrajza (kiadta és bev. Joó Tibor, Szeged, 1930)
  • Sándor Pál: Két magyar filozófus Böhm Károly és Brandenstein Béla (Budapest, 1944)
  • Ungvári Zrínyi Imre: Öntételezés és értéktudat. Böhm Károly filozófiája. (ProPhilosophia, Kolozsvár–Szeged, 2002.)
  • Veres, Ildikó: Hiány és létteljesség, Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó (2017) , 220 p.
  • Veres, Ildikó: Protestáns magyar bölcselők emberképe 1. EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE 19 : 1 pp. 83-102. , 19 p. (2018)
  • Ungvári Zrínyi Imre: Egy életmű "képződésének" konstellációi. Böhm Károly Filozófiájának utóélete. (Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2022.)

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 258. o.  
  • A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. Böhm Károly ld. 125. o.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Rudolf Hermann Lotze (1817-1881) német filozófus.
  2. ↑ Heinrich Ritter ( 1791-1869) német filozófus.
  3. ↑ Böhm – Bartók Díj
  4. ↑ Böhm-emléktáblával gazdagodott Kolozsvár[halott link], Szabadság, 2012. jan. 23.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Böhm_Károly_(filozófus)&oldid=27071157”