Böhm Aranka
| Böhm Aranka | |
 | |
| Született | 1893. július 17. Ipolyság |
| Elhunyt | 1944 (50–51 évesen) Auschwitzi koncentrációs tábor |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | két gyermek: |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1913–1932, orvosdoktor, orvostudomány) |
| Halál oka | emberölés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Böhm Aranka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Böhm Aranka (asszonynevén Karinthy Frigyesné,[1] Ipolyság, 1893. július 17. – Auschwitz, 1944. július?)[2] magyar orvos, Karinthy Frigyes második felesége.
Élete
[szerkesztés]Apai ágról újvidéki, anyai oldalról pedig ipolysági zsidó kereskedőcsaládból származott. Apja, Böhm Ignác, zsák-, zsineg- és ponyvakereskedő volt, 1892-ben vette feleségül Mangold Herminát. Testvére, Tibor szintén kereskedő lett, majd később átvette apjuk zsinegboltját.
Szakmai élete
[szerkesztés]A pszichoanalízissel kapcsolatos orvosi tanulmányait még első házassága előtt, 1913-ban kezdte meg a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem[3] orvosi karán, azonban csak évekkel később, Karinthyval kötött házassága ideje alatt, 1932-ben szerezte meg az orvosi diplomát.
Első házassága
[szerkesztés]1914. július 28-án Budapesten, a Ferencvárosban ment férjhez Kertész Tivadar orvoshoz,[4] akitől egy fia született, Kertész Tamás, majd 1920-ban elváltak egymástól.
Második házassága
[szerkesztés]1920 januárjában, huszonhét évesen találkozott először a nála hat évvel idősebb Karinthy Frigyessel. Ekkor még férjnél volt, Karinthy azonban már túl volt egy házasságon, amelyből egy fia született, Gábor. 1920. augusztus 14-én házasodtak össze Budapesten, a Józsefvárosban,[5] és Karinthy Frigyes felesége Verpeléti úti lakásába költözött. 1921-ben született meg közös fiuk, Ferenc. Karinthy, felesége naplójába írt bejegyzésében így írt Böhm Arankáról: „Te buta, furcsa, édes és rettentően keserű, aranyos és szép és csúnya és tehetséges, nyugtalan te, te nagy baj és öröm a világon, nagy szerencsétlenség az én fejemben benne…”.[6]
Házasságuk a szokványostól teljesen eltérő kapcsolat volt, amelyben állandóak voltak a konfliktusok, viharok és a féltékenységi jelenetek, nemritkán verekedések. Házasságuk ideje alatt állandó probléma volt az örökös pénzhiány, és ebből kifolyólag Böhm Aranka folyamatosan ösztönözte az írót az újabb és újabb művek megírására, amelyből valamennyire képesek voltak fedezni óriási kiadásaikat. Két öngyilkossági kísérlete is volt, 1927-ben, és 1934-ben, utóbbi miatt – bár életben maradt –, súlyosan megsérült, s véglegesen sántává vált.[7] Tizennyolc évig, egészen Karinthy Frigyes haláláig voltak házasok.
Kapcsolata Ady Endrével
[szerkesztés]Böhm Aranka már egész fiatalon kapcsolatba került az irodalommal. Utalások erre Németh Andor önéletrajzában találhatók. Ezek szerint 1912-ben nem egyszer látogatta meg Ady Endrét különböző iskolás könyvekkel és írásokkal. A költő sorra írta a hozzá szóló verseket, és Ady „Arany-verseit” (Ifjú karok kikötőjében, A vállad, a vállad, A bozót leánya, Fekete virágot láttál, stb.)[8] olvasva jól körülírható képet kaphatunk kapcsolatukról, amelyekben Böhm Arankát Fekete Aranynak nevezi.
Kapcsolata Déry Tiborral
[szerkesztés]Böhm Aranka köztudottan hűtlen természetű volt. Viszonya Déry Tiborral 1928 körül kezdődött, és 1931-ig tartott, nagyjából a teljes nyilvánosság előtt, amiről nagy valószínűséggel férje is tudott. „Szerette a nyilvánosság veszélyét, izgatta a mások előtti szeretkezés lehetősége” – írta róla Déry Tibor. Az író önéletrajza (Ítélet nincs, 1969) szerint kapcsolatukra leginkább az űzöttség, a kiszolgáltatottság, a folyamatos bizonytalanság volt jellemző, amitől eleinte leginkább Déry szenvedett, majd az évek múltával egyre erősebbé vált a nő kiszolgáltatottsága, félelme az öregedéstől, valamint attól, amit az öregedés számára szimbolizált. Az egyre zaklatottabbá és ingataggá váló kapcsolatnak az vetett végett, amikor Déry rajtakapta Böhm Arankát első szeretőjével, Zuchmann Béla hegedűművésszel.
Halála
[szerkesztés]1944-ben, alig ötvenegy évesen gyilkolták meg Auschwitzban.[9] A konkrét eseménysorról több verzió is született, a legvalószínűbb szerint: „Június 8-án, akkor vagoníroztak be. Böhm Aranka a vagonban megőrült, és amikor első éjjel Auschwitzban betereltek minket egy óriási hodályba, ilyen több ezer embert befogadó barakkok, de ez olyan volt, hogy még téglapadlója sem volt. [...] Ő megőrült, és reggel agyonlőtték a szemem láttára.”[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Borgos Anna: "A vadak királynője." Karinthyné Böhm Aranka (2017)
- ↑ Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem. [2012. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
- ↑ Bp. IX. ker. állami házassági akv. 806/1914.
- ↑ Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1229/1920.
- ↑ Borgos Anna, „Az irodalom vetélytársa”, Karinthyné Böhm Aranka, 243.. [2014. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
- ↑ Péter I. Zoltán: Ady és Arany, alias Böhm Aranka. Várad, 2013. 8. szám, 64. o.
- ↑ Ady Endre összes verse
- ↑ „A sárga csillag bevezetése után eljött hozzám, tanácsot kérni: maradjon-e Pesten, de a csillagot nem hajlandó felvarrni; vagy fogadjon el egy orvosi állást egy dunántúli elmegyógyintézetben, hol talán biztonságosabban vészelhetné át a háború végét. Ez utóbbit tanácsoltam; Pesten annyi ember ismerte, hogy aligha kerülhetett volna el egy névtelen feljelentést. Az elsők között volt, akiket a németek vidékről elhurcoltak...” (Déry Tibor: Ítélet nincs)
- ↑ Interjú Erős Rezsőné Fenyvesi Zsuzsannával, készítette Sellyei Anna, 1992. október 14.[1]
Források
[szerkesztés]- Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona, Burokban születtem, Memoár, novellák, portrék, Noran, Bp., 2003.
- Karinthy Márton, Ördöggörcs, Utazás Karinthyába
- Tiringer Aranka, Utazás egy koponya körül”, Karinthy Frigyes Pszichobiográfiája Doktori Tézisek
- Borgos Anna, „Az irodalom vetélytársa”, Karinthyné Böhm Aranka, Budapesti negyed, 2009.
- Gajdó Ágnes, „Nyugat-feleségek” a középpontban, Borgos Anna: Portrék a Másikról. Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn
- Borgos Anna, Nőszerep-konstrukciók a huszadik századelőn, Három „Nyugat-feleség” pszichobiográfiája. Tézisek.
- Fráter Zoltán, A Nyugat asszonyai. Nők és női szerepek az irodalmi életben, 2007/8.
- Borgos Anna: Portrék a Másikról. Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn; Noran, Bp., 2007
További információk
[szerkesztés]- Jakab Judit, Harc életre-halálra– Böhm Aranka és Karinthy Frigyes házassága
- Perjes Andrea, Karinthy Frigyes és Böhm Aranka – a nyelvújító és a nagyszájú
- Boldizsár Noémi, A jó feleség aranyat ér
- Bodó Márta, A Nyugat női
- Ács Borbála, Legendás íróféleségek
- Simon Katalin, Karinthy Frigyes fantasztikus útja, Utazás a koponyám körül keletkezésének körülménye, Budapesti negyed, 2009.
- XY; Karinthy Márton: Karinthy, Karinthy, Karinthy (magyar nyelven). zsido.com, 2010. május 5. [2014. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014) „Világi asszonyként Budapest királynője volt.”
- The family of Karinthy (fotók és szöveg) (angolul)
