Ugrás a tartalomhoz

Bókoló keltike

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bókoló keltike
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Rend: Boglárkavirágúak
Család: Mákfélék
Nemzetség: Corydalis
Tudományos név
Corydalis intermedia
(L.) Mérat
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bókoló keltike témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bókoló keltike témájú médiaállományokat és Bókoló keltike témájú kategóriát.

A bókoló keltike (Corydalis intermedia) a mákfélék családjába tartozó, Európában honos növényfaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A bókoló keltike 5-15 (20) cm magas, lágyszárú, évelő növény. A földben található gumója kerekded, ép (nem odvasodik). Szára felálló, nem elágazó, tövén apró (1-1,5 cm), ép szélű pikkelylevélke található, többnyire az avarrétegben. Váltakozó állású nyeles levelei kétszer hármasan osztottak (a levélkék további három, hasadozott levélkére tagoltak). A levelek sallangjai szélesek, lekerekített végűek.

Virágzata 1-3 (5) virágból álló kis fürt, amely a faj nevével ellentétben nem mindig bókoló. A húspiros vagy liláspiros virág zigomorf (kétoldalasan szimmetrikus), kb 15 mm hosszú. Négy szirmából a két belső részben összeforrt, a felső sarkantyú alakú (hossza 6-10 mm). A két csészelevél hamar lehullik. A 6 porzó két hármas csoportba (egy hosszú, két rövid) áll össze. A virágok murvalevelei barnásvörösek, tojásdadok, ép szélűek.

Termése becőre emlékeztető, ülő vagy igen rövid kocsányú (max. 3 mm), tojásdad-lándzsás, lapos, 15-20 mm-es toktermés.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A jóval gyakoribb odvas keltikétől ép gumója, kisebb termete, virágjának színe, ülő termése, kerek végű levélsallangjai különböztetik meg.

Elterjedése, életmódja

[szerkesztés]

Európában honos, Észak-Spanyolországtól az Urálig. Főleg Közép- és Észak-Európában gyakori.

Lomblevelű erdőkben él.

Kora tavasszal, március-áprilisban (Észak-Európában április-májusban) virágzik. Gyakori az önbeporzás. A magok gyorsan beérnek és utána a növény föld fölötti része elszárad.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]