Ugrás a tartalomhoz

Bódi Katalin (irodalomtörténész)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Bódi Katalin irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bódi Katalin (egyértelműsítő lap).
Bódi Katalin
Született1976
Salgótarján
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész
kritikus
IskoláiDebreceni Egyetem (–2000)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Bódi Katalin (Salgótarján, 1976.–) irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, a Debreceni Egyetem oktatója. Családjával Nyiregyházán él (2020).

Életpályája

[szerkesztés]

Bódi Katalin Pásztón, a Mikszáth Kálmán Gimnázium francia tagozatán érettségizett. A Debreceni Egyetem [DE] magyar-francia nyelv és irodalom szakán diplomázott 2000-ben. 2005-ben a Debreceni Egyetemen PhD-fokozatot szerzett. Disszertációjának címe: Egy műfaj apológiája. A XVIII. századi magyar levélregény és kontextusai.[1] A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében (MIKI) előbb tudományos segédmunkatárs (2003–2005), majd tanársegéd (2005–2011), 2011-től egyetemi adjunktus volt, 2018-ban habilitált docens lett.

Kutatási területei: a regény alakulástörténete, a 17-18. századi regény, levélregény, műfajtörténet, valamint nemi szerepek, nőábrázolás a magyar és a francia irodalomban. Kutatóként résztvevője az MTA-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport munkájának. Textológiai tevékenysége során a Kazinczy kritikai kiadáshoz Kazinczy Ferenc folyóiratcikkeinek sajtó alá rendezését végezte (2019).[2]

Szerkesztője volt 2007-től a nyíregyházai A Vörös Postakocsi irodalmi, művészeti folyóiratnak, 2010-től szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja a DE MIKI Studia Litteraria című folyóiratának.[3]

Irodalomtörténészi, kutatói tevékenysége mellett irodalomkritikával is foglalkozik. Elsősorban kortárs irodalmi művekről közöl recenzókat nyomtatott és online irodalmi, kulturális folyóiratokban, köztük az Alföldben,[4] a Jelenkorban,[5] de képzőművészeti alkotásokról is ír pl. a KULTer.hu-n.[6]

Munkáiból

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Dayka Gábor összes művei, Universitas, Budapest, 2009. Sajtó alá rendezte: Balogh Piroska, Bódi Katalin, Szép Beáta, Tasi Réka. (A kötethez írt bevezető tanulmány)
  • Könny és tinta (A magyar levélregény és heroida történeti és poétikai háttere), Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010. (A disszertáció szövegének átdolgozásával készült monográfia.)[7]
  • Éva születése (Debrecen, Méliusz Juhász Péter Könyvtár, 2019)
  • (szerk.) Bódi Katalin és Bodrogi Ferenc Máté: „Közöttünk a’ Mester”: Tanítványi köszöntőkötet a 60 éves Debreczeni Attila tiszteletére (Debrecen Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2019)[8]
  • Látásgyakorlatok – Kontextusok Kazinczy Ferenc képzőművészeti tárgyú írásaihoz reciti, Budapest, 2021[9]

Néhány fontosabb tanulmánya

[szerkesztés]
  • Narrato-poétikai vizsgálódások az érzékenység magyar napló- és levélregény-irodalmában (Irodalomtörténet, 1999/4. sz. 530–555.)[10]
  • A valóság poétikája a francia és a magyar levélregényben (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003/4-5 sz., 483–503. o.)[11]
  • Hová tünt Jézus teste? /A test mint médium a reneszánsz festészetben és a XVIII. századi francia irodalomban – előtanulmány Sade nőalakjaihoz/. (A vörös postakocsi, 2009/2. sz., 15–25. o.)[12]
  • Testábrázolás a XVIII. században (Kép és regény) In: Ragyogni és munkálni: Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről (szerk. Debreczeni Attila, Gönczy Monika, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010, 232–256.)

Számos jelentős tanulmánya jelent meg a Studia Litterariában is.[13]

Könyveiről recenziók, ismertetők

[szerkesztés]

A Könyv és tintáról:

  • Borbély Szilárd: Csók és könny és tinta (Élet és Irodalom, 2011/14. szám)[14]
  • Labádi Gergely: Könyvek távolról: A magyar regény 1807-ben (Idézi a könyvet, Irodalomtörténet, 95. évf., 2014/3. szám, 312. o.)[15]
  • További hivatkozások a könyvre az mtmt.hu-n

Az Éva születése című tanulmánykötet bemutatóját 2019. november 6-án tartották a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének könyvtárában. A szerzővel Áfra János beszélgetett.[16]

  • Recenzió az Iskolakultúra,[17][18] A Vörös Posztakocsi[19] és az Alföld[20] című folyóiratban.

Díjak, elismerések

[szerkesztés]
  • Alföld-díj (2017)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A disszertáció szövege online. [2017. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
  2. ↑ Elengedés (Kazinczy folyóiratcikkeinek sajtó alá rendezéséről) In: „közöttünk a’ Mester” (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2019, 97. o.)
  3. ↑ Studia Litteraria (lib.unideb.hu, hozzáférés: 2021-02-12)
  4. ↑ Recenziók az Alföld Online-on
  5. ↑ Recenziók a Jelenkor Online-on
  6. ↑ Publikációk a KULTer.hu
  7. ↑ Bódi Katalin: Könny és tinta (academia.edu, hozzáférés: 2021-02-07)
  8. ↑ (szerk.) Bódi Katalin és Bodrogi Ferenc Máté: „közöttünk a’ Mester” (real.mtak.hu, hozzáférés: 2021-02-12)
  9. ↑ [1] (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2022-04-26)
  10. ↑ Bódi Katalin: Narrato-poétikai vizsgálódások az érzékenység magyar napló- és levélregény-irodalmában (epa.oszk.hu, hozzáférés: 2021-02-12)
  11. ↑ Bódi Katalin: A valóság poétikája a francia és a magyar levélregényben (itk.iti.mta.hu, hozzáférés: 2021-02-10 )
  12. ↑ Bódi Katalin: Hová tünt Jézus teste? (nyf.hu, hozzáférés: 2021-02-08)
  13. ↑ Studia Litteraria (lib.unideb.hu, hozzáférés: 2021-02-06)
  14. ↑ Borbély Szilárd: Csók és könny és tinta (es.hu, Élet és Irodalom, hozzáférés: 2021-02-10)
  15. ↑ Labádi Gergely: Könyvek távolról: A magyar regény 1807-ben (real-j.mtak.hu, hozzáférés: 2021-02-10)
  16. ↑ Bódi Katalin: Éva születése (alfoldonline.hu, 2019-10-30. Hozzáférés: 2021-02-11)
  17. ↑ Zámbóné Kocic Larisa: Bódi Katalin. Éva születése (iskolakultura.hu, hozzáférés: 2021-02-11)
  18. ↑ Horváth Futó Hargita: Női (és férfi) testek egy 21. századi képnéző perspektívájából (epa.oszk.hu, Iskolakultúra 2020/4–5. sz., 114–117. o. Hozzáférés: 2021-02-10)
  19. ↑ Németh Erika szobrászművész: Baj-e, hogy vágy tárgya a nő? (avorospostakocsi.hu, 2020-07-20. Hozzáférés: 2021-02-09)
  20. ↑ Visy Beatrix: Vénuszdomb (epa.hu, Alföld, 2020/6. sz., hozzáférés: 2021-02-09)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bódi_Katalin_(irodalomtörténész)&oldid=27036555”