Bóbitás gyöngytyúk
Bóbitás gyöngytyúk | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Guttera pucherani (Hartlaub, 1860) | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Bóbitás gyöngytyúk témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bóbitás gyöngytyúk témájú médiaállományokat és Bóbitás gyöngytyúk témájú kategóriát. |
A bóbitás gyöngytyúk vagy kontyos gyöngytyúk (Guttera pucherani) a madarak (Aves) osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe, ezen belül a gyöngytyúkfélék (Numididae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Gustav Hartlaub német ornitológus írta le 1860-ban, a Numida nembe Numida Pucherani néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Guttera pucherani barbata Ghigi, 1905
- Guttera pucherani edouardi (Hartlaub, 1867)
- Guttera pucherani pucherani (Hartlaub, 1861)
- Guttera pucherani sclateri Reichenow, 1898
- Guttera pucherani verreauxi (Elliot, 1870)
Előfordulása
[szerkesztés]Nyugat-Afrikában, Kenya, Szomália és Tanzánia területén honos.[4] Elterjedési területe egyes források szerint sokkal nagyobb.[5] Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők és szavannák, valamint másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 51 centiméter, testtömege 750-1000 g.[6] Tollazata sötétkék és sok fehér petty díszíti. Repülés közben jól látható fehér szárnyfoltja. Csupasz pofája szürkéskék színű, füle körül és nyakán világosabb a bőr. A bóbita rövid, fekete, bodros tollakból áll. Farkát ijedségében vagy izgatottságában legyezőszerűen széttárja. Dürgés idején valószínűleg imponálásra is szolgál. Hosszú és erős lábán meglehetősen gyorsan fut. A repülésen kívül ez az egyetlen védekezési módja.
Életmódja
[szerkesztés]A gyöngytyúk társas madár és nappal aktív. Párválasztása egész életre szól. Tápláléka gyümölcsök, csonthéjas termések, levelek, gumók, gyökerek és rovarok.
Szaporodása
[szerkesztés]A költési időszak novembertől márciusig tart. A fészekaljban 4-5 sötét sárgásbarna vagy vöröses tojás található. A tojásokon a tojó 25-28 napig kotlik. A csibéket mindkét szülő neveli.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
- ↑ a b c A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
- ↑ Xeno-canto.org. (Hozzáférés: 2022. május 12.)[halott link]
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6