Ugrás a tartalomhoz

Bíró László (belgyógyász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bíró László
Született1913. január 15.[1]
Elhunyt1971. augusztus 21. (58 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBruckner Klára
Foglalkozása
  • orvos
  • belgyógyász
  • farmakológus
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1937, orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (11/1-1-305)[3][4]
SablonWikidataSegítség

Bíró László (Budapest, Erzsébetváros, 1913. január 15.[5] – Budapest, 1971. augusztus 21.)[6][7] orvos, belgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1970).

Élete

[szerkesztés]

Bíró (Friedmann) József Hirsch (1871–1939) kereskedő és Bienenstock Janka (1886–?) gyermekeként született zsidó családban.[8] Szülei 1920-ban elváltak. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1937-ben orvosi oklevelet szerzett. 1937-ben a szegedi belklinikán volt gyakornok. 1938 és 1945 között a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórházában működött segédorvosként, majd alorvosként. 1948-ban egyetemi magántanári kinevezést kapott A hiánybetegségek klinikája című tárgykörből. 1947–1950-ben a Koltói Anna Kórház, 1950–1952-ben a Kútvölgyi úti Központi Állami Kórház, 1952-től haláláig a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet osztályvezető főorvosa volt. A klinikai farmakológia egyik hazai megalapozója volt és részt vett 1967-től a Klinikai Farmakológiai Kutatócsoport munkájában. 1971-ben megválasztották a International Society of Clinical Pharmacology alelnökévé.

Házastársa Bruckner Klára volt.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Cortison származékok klinikai alkalmazása (Graber Hedviggel, Budapest, 1966)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Magyar Köztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1948)
  • Korányi Sándor-díj (1950)[9]
  • Kiváló orvos (1956)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1968)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]