Bíró Dezső

	Bíró Dezső
Született	Buxbaum Dezső; 1880. szeptember 15.; Budapest
Elhunyt	1932. május 10. (51 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Hrabovszky Mária Zsuzsánna; (h. 1906–1932)
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	népbiztos (1919–1919)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (46-2-10)
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Bíró Dezső, olykor Biró, 1897-ig Buxbaum^[5] (Budapest, 1880. szeptember 15.^[6] – Budapest, 1932. május 10.)^[2] könyvkötő, magyar szociáldemokrata politikus, a Népszava kiadóhivatalának vezetője.

Élete

Buxbaum Miksa fűszerkereskedő és Ney Róza fia.^[2] Fiatalkorában két évig Németországban dolgozott, ahol bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Hazatérése után a könyvkötők szakszervezetének vezetőségi tagja, illetve a Könyvkötők Lapjának szerkesztője lett. 1903-tól a Népszava kiadóhivatalának vezetőjeként dolgozott. 1917-ben a berni nemzetközi szakszervezeti konferencia magyar küldöttje volt, 1918-ban az őszirózsás forradalom alatt a Népőrséget szervezte.^{[m 1]} A következő év februárjában részt vett a II. Internacionálé berni konferenciáján, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrséget vezető politikai népbiztos, illetve április 7-étől a Testnevelési Ügyek Direktóriumának elnöke volt. Később emigrált, s 1923-ig Bécsben élt, majd visszatért Magyarországra, és ismét a Népszava kiadóhivatalának vezetőjeként dolgozott, továbbá a sportrovat egyik cikkírója lett. 1925-ben a fővárosi törvényhatóság bizottságának tagja, majd a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. igazgatósági tagja, illetve a Magyar Labdarúgók Szövetsége alelnöke lett. 1932. május 10-én délelőtt negyed 12-kor hunyt el.^[2]

Megjegyzések

↑ Eredetileg a Budapesten tartózkodó katonák fosztogatásai ellen, a polgárok vagyonának védelmében jött létre 1918. november 2-án. Ám csak munkásokat (kb. 80 ezret) vettek fel, és felszerelték őket a hazatérő katonák fegyvereivel, amely azt eredményezte, hogy mivel a fővárosban sem megbízható rendőrség, sem a csendőrség nem teljesített szolgálatot, a végrehajtói hatalom egyre inkább a munkásokból álló Népőrség, s így a szociáldemokraták kezébe került. Forrás: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme, 1928-1942. (Hozzáférés: 2015. május 10.)

Jegyzetek

↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01810.htm, Bíró Dezső, 2017. október 9.
↑ ^a ^b ^c ^d Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 818/1932. folyószám alatt
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 619/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=278&layout=s
↑ A Belügyminisztérium 1897. évi 103016. sz. rendelete. MNL-OL 30790. mikrofilm 1030. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 3. oldal 28. sor.
↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1314/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 23.)

Források

Váry Albert. A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Budapest: HOGYF EDITIO. ISBN 978 963 848 400 0
Bíró Dezső. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
A Kerepesi úti temető II. Budapesti Negyed, VII. évf. 3. sz. (1999)
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 76. o. ISBN 963 09 0412 8

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Amíg városatya lettem... A főváros főtisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyűjteménye fényképekkel. Szerk. György Endre. Budapest
Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8

[7] Eredetileg a Budapesten tartózkodó katonák fosztogatásai ellen, a polgárok vagyonának védelmében jött létre 1918. november 2-án. Ám csak munkásokat (kb. 80 ezret) vettek fel, és felszerelték őket a hazatérő katonák fegyvereivel, amely azt eredményezte, hogy mivel a fővárosban sem megbízható rendőrség, sem a csendőrség nem teljesített szolgálatot, a végrehajtói hatalom egyre inkább a munkásokból álló Népőrség, s így a szociáldemokraták kezébe került. Forrás: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme, 1928-1942. (Hozzáférés: 2015. május 10.)

[15c4a5e0a65f2ab749ad4045ea15f42540532f23-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01810.htm, Bíró Dezső, 2017. október 9.

[halál-2] Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 818/1932. folyószám alatt

[3] Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 619/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 23.)

[a2e1b6c607df3a5f563ef35197a3528e786c610f-4] ttps://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=278&layout=s

[5] A Belügyminisztérium 1897. évi 103016. sz. rendelete. MNL-OL 30790. mikrofilm 1030. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 3. oldal 28. sor.

[6] Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1314/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 23.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[m 1]

Bíró Dezső
Született	Buxbaum Dezső 1880. szeptember 15.^[1] Budapest
Elhunyt	1932. május 10.^[2] (51 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Hrabovszky Mária Zsuzsánna (h. 1906–1932)^[3]
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	népbiztos (1919–1919)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (46-2-10)^[4]
Sablon Wikidata Segítség