Bételpálma

Legnagyobb bételpálma-termelők
2022
(Számok tízezer tonnában)
1. India	1666
2. Banglades	333
3. Mianmar	236
4. Kína	91
5. Indonézia	82
6. Srí Lanka	66
7. Thaiföld	38
8. Nepál	15
9. Bhután	11
10. Malajzia	0,004
	..
Föld összesen	2542
	Forrás: FAO

Bételpálma
	A növény
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Pálmavirágúak (Arecales);
Család:	Pálmafélék (Arecaceae);
Alcsalád:	Pálmaformák (Arecoideae);
Nemzetség-; csoport:	Areceae;
Alnemzetség-; csoport:	Arecinae;
Nemzetség:	Areca;
Faj:	A. catechu;
Tudományos név
	Areca catechu; L. (1753)
Szinonimák
Szinonimák
	Homotypic Areca faufel Gaertn., Fruct. Sem. Pl. 1: 19 (1788), nom. superfl.; Areca hortensis Lour., Fl. Cochinch.: 568 (1790), nom. superfl.; ; Heterotypic Areca cathechu Burm.f., Fl. Indica: 241 (1768), orth. var.; Areca catechu var. nigra Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 73 (1792); Sublimia areca Comm. ex Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 169 (1838), nom. inval.; Areca catechu var. alba Blume, Rumphia 2: 68 (1839); Areca himalayana Griff. ex H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878), pro syn.; Areca nigra Giseke ex H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878), pro syn.; Areca catechu var. batanensis Becc., Philipp. J. Sci. 3: 304 (1908); Areca macrocarpa Becc., Philipp. J. Sci., C 4: 601 (1909); Areca catechu var. longicarpa Becc., Philipp. J. Sci. 6: 229 (1911); Areca catechu f. communis Becc., Philipp. J. Sci. 14: 304 (1919); Areca catechu var. silvatica Becc., Philipp. J. Sci. 14: 304 (1919); ;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bételpálma témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bételpálma témájú médiaállományokat és Bételpálma témájú kategóriát.

Ez a szócikk a pálmaféléről szól. Hasonló címmel lásd még: Bétel (egyértelműsítő lap).

A bételpálma vagy arékapálma, más néven bételdió (Areca catechu) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A bételpálmát főként Dél-Ázsiában termesztik; a Fülöp-szigeteken őshonos. A következő országok termesztik ipari mértékben: Banglades, India, Indonézia, Kambodzsa, Kína, Kínai Köztársaság, Laosz, Malajzia, Mianmar, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám, Pápua Új-Guinea, Madagaszkár és Tanzánia, valamint a Salamon-szigetek, Vanuatu, és egyéb mikronéziai szigetek.

Megjelenése

Törzse karcsú, felületét jelentéktelen levélripacsok borítják. A levelek viszonylag kis méretűek, rendezetlennek tűnnek, a levélszárnyak nagyon sűrűn állnak. A virágzatok és a terméságazatok a levélüstök alatt helyezkednek el, a sima, zöld áltörzs tövében.

A növény felálló törzsű, többnyire 10-15 méter magas fa, de a 30 méter magasságot is elérheti. Levele szárnyalt, többnyire mintegy 2 méter hosszúságú. A levélfelület nem egyenletesen tagolódik levélszárnyakra, ezért a levélkék gyakran különböző mértékben redőzöttek és többcsúcsúak. A levelek szétállók, csúcsukon némileg lehajlanak.

Kicsi és világossárga virágai finoman elágazó, messziről púderpamacsra emlékeztető virágzatokban fejlődnek. Termése sárga vagy narancsszínű, gömbölyded vagy tojás alakú, legfeljebb 6 centiméter átmérőjű.

Felhasználása

A bételpálma magvait Délkelet-Ázsiában élvezeti cikként fogyasztják. A mag tápszövetét szeletekre vágják, majd mészporral és fűszerekkel a bételbors levelébe göngyölik. Rágás közben különböző hatóanyagok szabadulnak fel belőle, az enyhén kábító arecain és az arékavörös színanyag. Ezek serkentik a nyálképződést, és a nyálat vörösre festik – számos kannibáltörténetnek ez volt az alapja.

A bételrágás elnyomja az éhséget, és állítólag elpusztítja a bélparazitákat, a fogakat azonban megfeketíti, és jelentősen megnöveli a száj rákos elváltozásainak kockázatát. Jóllehet ma már ritka a bételrágás, Thaiföldön fennmaradt az a szokás, hogy a vőlegény a mátka szüleinek bételdiót és bételborsot ajándékoz.