Béres Ferenc
| Béres Ferenc | |
| Született | 1922. december 3. Gagybátor |
| Elhunyt | 1996. július 6. (73 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | énekes |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1949) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-2-18/1) |
| Zenei pályafutása | |
| Hangszer | énekhang |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Béres Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Béres Ferenc (Gagybátor, 1922. december 3. – Budapest, 1996. július 6.[2]) Liszt Ferenc-díjas magyar énekművész, furulyaművész, népdalénekes, érdemes és kiváló művész.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Béres János és Timkó Mária voltak. Általános iskoláját Gagybátorban végezte el. Miskolcon volt szakközépiskolás. Sárospatakon a református gimnáziumban tanult. 1945-ben Budapestre költözött. 1946-ban Muharay Elemér Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttesében kezdődött pályafutása; a NÉKOSZ Együttes tagja, a Honvéd Együttes szervezője és alapítója volt; itt végezte el énekművészi tanulmányait. 1948–1957 között szólista és furulyaművész volt. 1949-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajz–művészettörténész szakán. 1949-ben pásztorfurulyán a budapesti Világifjúsági Találkozón díjat nyert. 1953-ban a magyar énekkultúra előadója volt. 1958-tól az Országos Rendező Iroda szólistája volt. 1965-től az Országos Filharmónia szólistája lett. 1991–1992 között Erdélyben több mint 60 hangversenyt adott.
Sírja a Farkasréti temetőben található (25-2-18/1).
Magánélete
[szerkesztés]1960-ban házasságot kötött Simig Erzsébettel. Három fiuk született: Ferenc (1960), Gábor (1962) és Bálint (1967).
Díjai
[szerkesztés]- VIT-díj (1949)
- hanglemez-nagydíj (Párizs, 1963)
- Sárospatak díszpolgára (1970)
- Liszt Ferenc-díj (1976)
- SZOT-díj (1979)
- Érdemes művész (1980)
- Kiváló művész (1986)
Emlékezete
[szerkesztés]- 1998-ban a krasznokvajdai körzeti iskola felvette nevét.
- 1999-ben megkapta a posztumusz Magyar Kultúra Lovagja díjat
- 1999-ben a Farkasréti temető művészparcellájában felavatták síremlékét.
- 2006-ban Sárospatakon a Főgimnázium kertjében avatták fel a művész mellszobrát.
- 2006-ban a gimnázium Béres Ferenc-Alapítványt hozott létre, amelyből egy-egy tehetséges diákot jutalmaznak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Biográf Kiadó 1997.
- Béres Ferenc egész életében a magyar énekkultúrát szolgálta
További információk
[szerkesztés]- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerkesztője: Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerkesztette: Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 2. bőv. kiad. 1988.
- KK4: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- SZOT-díjasok. Szerkesztő: Kulcsár Ödön. [Budapest], Táncsics, 1981.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8