Ugrás a tartalomhoz

Béres Attila (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Béres Attila
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
SzületettBéres Attila
1946. május 6. (78 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró, költő, forgatókönyvíró, librettista
KitüntetéseiMóricz Zsigmond-ösztöndíj (1974)

SablonWikidataSegítség

Béres Attila (Budapest, 1946. május 6. –) magyar író, költő.

Élete

[szerkesztés]

Béres János és Giliczó Julianna gyermekeként született.

1968-1976 között könyvtárosként dolgozott. 1976-1990 között az Új Tükör munkatársa, majd olvasószerkesztője volt. 1991-1994 között a Playboy magyar kiadásának olvasószerkesztője volt és a Playboy tanácsadó rovatot írta.

Első verseskötetéért, mivel megjelenésekor sorkatonai szolgálatát töltötte, a katonai elhárítás vizsgálatot indított ellene. Egyetem nappali tagozatára később se vették fel. 1990 óta szabadúszó író. Főleg zenés darabok versei, librettók, dalszövegek és tévésorozatok dialógjai fűződnek a nevéhez.

Művei

[szerkesztés]
  • Beűzetés a paradicsomba (versek, 1970)
  • Holnap van már (versek, 1974)
  • József Attila válogatott versei (válogatás, előszó, 1975)
  • Ajándéknyár (novellák, 1977)
  • Hány napod van még, őrvezető? (regény, 1978)
  • Karácsonykereső (vers, 1984)
  • Csupa Marlonbrando (elbeszélés, hangjáték, 1985)
  • Visszaszámlálás (regény, társszerző Bolton Ervin álnéven, 2000)
  • Leányálom – A pók sohasem alszik (regény, 2000)

Színházi munkák

[szerkesztés]
  • Hogy vagy? (1975)
  • Kamarambó, a senki fia (Horváth Péter, Novák János ....)
  • A bábjátékos (rockopera, Várkonyi Mátyással, bemutató: Rock Színház, 1985. Soproni Petőfi Színház, rendező: Katona Imre)
  • Rock Odüsszeia (verses balett Várkonyi Mátyással, 1994)
  • Svejk vagyok (Horváth Péter- Selmeczi György, 1992.)
  • Szia, szia, Szaurusz! (zene: Novák János, gyermekmusical, Kolibri Színház, rendező: Székely Andrea, 1994.)
  • Szerencsemalac (Selmezci György, Mészöly Gábor, Rendező: Bodrogi Gyula, 1995.)
  • Robinson és Péntek (zenés darab, társszerző, Sződy Szilárd, zene: Bergendy István, 1998)
  • A három testőr (zenés játék, Horváth Péter, Selmeczi György, 1999)
  • Egri csillagok (musical, 1997, 1998, 2001, 2005, 2009 – 2012-2014.) Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Rendező: Novák Ferenc (Tata), majd: Egri Gárdonyi Géza Színház, Agria Játékok – Egri vár, Csíksomlyó, Kisvárda, Nyíregyháza, Komárno, Győr, Dunaszerdahely stb.)
  • A két Lotti (zenés gyermekdarab, Kolibri Színház, 2002 – 2009. Zene: Novák János, rendező: Kőváry Katalin. Kaposvári Csiky Gergely Színház, 2016. Rendező Kőváry Katalin.)
  • A pesti szín (zenés próza, zene: Selmeczi György, 2002.)
  • Szigligeti – zenés történelmi fantázia (színmű, zenéjét szerezte és rendezte Selmeczi György, Szigligeti Színház, Nagyvárad 2014.)
  • Mata Hari (kémopera, zeneszerző Várkonyi Mátyás, Müpa ősbemutató 2014.)
  • Boldogasszony lovagja (vígopera szövegkönyv, zeneszerző Selmeczi György, ősbemutató: Müpa 2017. október 17. A Kolozsvári Magyar Opera előadása, Rendező Novák Eszter.)

Rádiószínház

[szerkesztés]

Fontosabb hangjátékai:

  • Csupa Marlonbrandó (Kritikusok díja)
  • Lovashadsereg (Iszaak Babel novelláiból)
  • Pszichodrill
  • Paganini zengő húrjai (hangjátékpályázat 1. díja)
  • Nosztalgia tours (a 68-as prágai bevonulás emlékére)
  • Boldogasszony lovagja (Szent László legendák, magyar királyok sorozat)
  • Kagylók zenéje, óceán
  • Pausole király (Honegger-Pierre Louys, fordítás, magyar ősbemutató)
  • Térerő (mobil szatíra)
  • Odüsszeusz alkonya

Sorozatok

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]
  • Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1974)
  • A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata (1976)
  • Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993)
  • Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994)
  • A Magyar Írószövetség pályázatának különdíja (1995)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]