Ugrás a tartalomhoz

Bélflóra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk az emberi bél mikrobiótáról szól.
Escherichia coli, az emésztőrendszerben jelen lévő számos baktériumfaj egyike

A bél mikrobióta az emberi (és állati) emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összessége, az emberi mikrobiom legnagyobb részét alkotja. Ebben a kontextusban bélen a teljes emésztőrendszert értjük, a „mikrobióta” pedig a „mikrobiom” szinonimája. Alternatív kifejezések közé tartozik a bélflóra (egy elavult kifejezés, amely technikailag növényekre utal) és bélmikrobiom. A bél mikrobióta legnagyobb előnye a gazdaszervezet számára a megemésztetlen szénhidrátok fermentálásából és az azt követően felszívott rövid láncú karbonsavakból (zsírsavakból) nyert energiában rejlik. Ezek közül legfontosabbak a vastagbél hámszövetében felszívódó butirátok, a májban felszívódó propionátok és az izomszövetben felszívódó acetátok. A bélbaktériumok szintetizálják továbbá a B-vitamint és a K-vitamint, bontják le az epesavakat, szterolokat és xenobiotikumokat.[1]

Az emberi testben mintegy 100 billió mikroorganizmus található, ami egy nagyságrenddel nagyobb a testet alkotó emberi sejtek számánál.[2][3][4][5][6] Ezen baktériumok a test szerveire emlékeztető anyagcsere-tevékenységet folytatnak, ezért egyesek „elfelejtett” szervként emlegetik őket.[7] Becslések szerint a bél mikrobióta génjeinek száma akár a százszorosa is lehet az emberi genomban találhatóknak.[8]

A baktériumok teszik ki a vastagbél mikrobiótájának nagy részét, baktériumok adják a széklet szárazanyagának legfeljebb 60 százalékát.[9] Valahol 300[3] és 1000 közötti számú faj él a belekben,[4] számukat a legtöbb becslés 500 köré teszi.[5][7][10] Az mindenesetre valószínű, hogy a baktériumok 99%-t mintegy 30-40 faj adja.[11] A bél mikrobiótában találhatók gombák, állati jellegű egysejtűek és archeák (főleg Methanobrevibacter smithii) is, de tevékenységükről még kevés információ látott napvilágot.

A kutatások arra mutatnak, hogy a bél mikrobióta és az emberek között nem egyszerű békés együttélés, kommenzalizmus van, hanem mutualisztikus kapcsolat.[4] Bár az ember képes bél mikrobióta nélkül életben maradni,[5] a mikroorganizmusok számos hasznos tevékenységet fejtenek ki, köztük a fel nem használt energiahordozók fermentációját, az immunrendszer tréningjét, a káros, kórokozó baktériumok növekedésének megakadályozását,[3] a belek kifejlődésének szabályozását, vitaminok, mint biotin[12] vagy K-vitamin termelését,[13] és a gazdaszervezetet zsírok tárolására ösztönző hormonok termelését. Bizonyos körülmények között egyes fajok patogénné válhatnak, fertőzést vagy a rák kockázatának megnövekedését okozva.[3]

A bél mikrobióta egészében a baktériumok több mint 99%-a anaerob,[3][4][11][14] de a vakbélben az aerob baktériumok nagy számban fordulnak elő.[3]

Enterotípus

[szerkesztés]

Az enterotípus élőlények osztályozása bakteriológiai ökoszisztémájuk alapján; az emberi bél mikrobiomjának enterotípusát nem befolyásolja az életkor, nem, testsúly vagy nemzetiségi hovatartozás.[15] Vannak arra utaló jelek, hogy az étrend hosszú távon befolyással van az enterotípusra.[16] Három emberi enterotípust fedeztek fel eddig.[15][17]

A bél mikrobióta kialakulása

[szerkesztés]

A bélnyálkahártya születéskor steril. A születést követően a szoptatás révén, a tárgyak szájba vételével, a belégzések során folyamatosan épül fel a normál mikrobióta.

A bél mikrobióta alkotói általában a következő sorrendben települnek be:

A bél mikrobióta összetétele

[szerkesztés]

A bél mikrobióta összetétele az emésztőtraktus területén más és más. Egészségesekben csak a vastagbélben telepednek meg mikroorganizmusok.

A gyomorban savas a kémhatás. Itt főleg a Streptococcusok és a Staphilococcusok, igen kis mennyiségben Lactobacillusok is megtalálhatók.[forrás?] A gyomorban található a Helicobacter pylori is. Jelenléte fekélyre vagy gyomorrák kialakulására hajlamosít.

A vékonybél felső szakaszán a bél mikrobióta hasonló a gyomoréhoz, Gram-pozitív alakok és anaerobok egyaránt megtalálhatók, lejjebb pedig Gram-negatív baktériumokkal is találkozhatunk. (Bifidobacteriumok, Bacteroides család, Clostridiumok és a Fusobacteriumok).[forrás?]

A vastagbélben döntő az anaerobok, oxigént nem igénylő baktériumok túlsúlya, a fentieken kívül az Enterococcusok, Enterobacteriaceae, Eubacteriumok, Peptococcusok, Peptostreptococcusok fordulnak elő.

Sokan a bélben található gombákat a normál mikrobióta tagjainak tartják de ez nem bizonyított. Az emberek 70-80%-ánál a bélrendszerben kis mennyiségben kimutathatók gombák, de betegségtüneteket nem okoznak.

A normál bél mikrobióta előnye

[szerkesztés]
  • elősegítik a nyálkahártya mechanikus védelmét
  • enzimek termelése révén részt vesznek a tápanyagok emésztésében
  • K- és B-vitaminokat termelnek
  • segítik a nyomelemek felszívódását (kalcium, a vas és a magnézium)
  • a nyálkahártyasejtek épségét védik, elősegítik regenerációjukat, trofikus hatást fejtenek ki az immunrendszerre.
  • a normál mikrobióta tagjai az immunrendszert ellenanyag-termelésre késztetik.

Az egyértelműen jótékony csoportot a Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok jelentik, de ide tartoznak az Eubacteriumok is. Tejsavtermelésük révén gátolják a patogén kórokozók, baktériumok, vírusok, gombák, paraziták szaporodását.

A patogén mikrobióta

[szerkesztés]

Ha az egyensúly zavart szenved, és működése felborul, az egyébként is jelen lévő kórokozó baktériumok, gombák, vírusok, paraziták szaporodásnak indulhatnak. Ha a baktériumok aránya kóros irányba mozdul el, valamint az egymással és a gazdaszervezettel szimbiózisban élő mikrobák mellé kórokozó baktériumok, vírusok, gombák, paraziták települnek be, akkor diszbakteriózisról vagy diszbiózisról beszélünk.

A tüneteket leggyakrabban a bélben elszaporodó élesztőgombáknak tulajdonítják.[forrás?]

A károsító tényezők főleg gyógyszerek lehetnek:

  • antibiotikumok
  • savkötők és az emésztőnedvek termelését csökkentő gyógyszerek
  • hormontartalmú szerek
  • szteroid típusú gyulladáscsökkentők
  • fogamzásgátlók

ezen kívül károsító hatása van:

A bél mikrobióta összetételére a táplálék minősége is befolyással van. Sok fehérje és húsétel a bél mikrobiótát a coli baktériumok (Escherichia coli) javára tolja el, a gombákkal elsősorban egyensúlyt tartó tejsavbaktériumok száma ilyenkor jelentősen csökken.

Betegségek

[szerkesztés]

A károsodott bél mikrobióta számos betegség kialakulásához vezethet, köztük:

daganatos betegségek:

Kezelés

[szerkesztés]
  • Probiotikummal
Ma már számos probiotikus készítmény van forgalomban, amivel a károsodott bél mikrobióta helyreállítható. Ezek a készítmények egy vagy többféle baktériumtörzset tartalmaznak.
  • Prebiotikummal
A prebiotikumok (például a fructo oligoszacharidok, vagy az inulin) olyan nem emészthető élelmiszer összetevők, amelyekre az emésztőrendszerben található emésztőenzimek nem hatnak, így változatlan formában jutnak el a vastagbélig. Itt szelektíven elősegítik a kedvező hatású probiotikus mikroorganizmusok szaporodását, ahogyan elősegíthetik különböző ásványi anyagok (például a kalcium, magnézium és feltehetőleg a vas és a cink) felszívódását is.
A prebiotikumok gazdag forrása a csicsóka, a cikória, valamint az inulin is, de megtalálható a következő növényekben is: vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, bab, borsó, zabpehely, búza, egyiptomi útifűmaghéj, banán, tej, és a prebiotikumokkal dúsított élelmiszerek, például joghurtok, kefírek.
  • Szinbiotikummal
Olyan termék, amelyben a probiotikus mikroorganizmusok együtt vannak jelen a prebiotikumokkal. Tapasztalat szerint szinergikusan erősítik egymás hatását.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ (1997) „Role of intestinal bacteria in nutrient metabolism”. Clinical Nutrition 16, 3–9. o. DOI:10.1016/S0261-5614(97)80252-X. PMID 16844615. 
  2. ↑ (2001) „Allergy development and the intestinal microflora during the first year of life”. Journal of Allergy and Clinical Immunology 108 (4), 516–20. o. DOI:10.1067/mai.2001.118130. PMID 11590374. 
  3. ↑ a b c d e f (2003) „Gut flora in health and disease”. The Lancet 361 (9356), 512–9. o. DOI:10.1016/S0140-6736(03)12489-0. PMID 12583961. 
  4. ↑ a b c d (2005) „A dynamic partnership: Celebrating our gut flora”. Anaerobe 11 (5), 247–51. o. DOI:10.1016/j.anaerobe.2005.05.001. PMID 16701579. 
  5. ↑ a b c (2005) „Who controls the crowd? New findings and old questions about the intestinal microflora”. Immunology Letters 99 (1), 12–6. o. DOI:10.1016/j.imlet.2004.12.013. PMID 15894105. 
  6. ↑ (1977) „Microbial Ecology of the Gastrointestinal Tract”. Annual Review of Microbiology 31, 107–33. o. DOI:10.1146/annurev.mi.31.100177.000543. PMID 334036. 
  7. ↑ a b (2006) „The gut flora as a forgotten organ”. EMBO reports 7 (7), 688–93. o. DOI:10.1038/sj.embor.7400731. PMID 16819463. PMC 1500832. 
  8. ↑ (2010) „A human gut microbial gene catalogue established by metagenomic sequencing”. Nature 464 (7285), 59–65. o. DOI:10.1038/nature08821. PMID 20203603. PMC 3779803. 
  9. ↑ (1980) „The Microbial Contribution to Human Faecal Mass”. Journal of Medical Microbiology 13 (1), 45–56. o. DOI:10.1099/00222615-13-1-45. PMID 7359576. 
  10. ↑ (2004) „Fibre and effects on probiotics (the prebiotic concept)”. Clinical Nutrition Supplements 1 (2), 25–31. o. DOI:10.1016/j.clnu.2004.09.005. 
  11. ↑ a b (2004) „Antibiotic-associated diarrhoea”. Best Practice & Research Clinical Gastroenterology 18 (2), 337–52. o. DOI:10.1016/j.bpg.2003.10.002. PMID 15123074. 
  12. ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 31.)
  13. ↑ https://www.clinicalkey.com/#!/ContentPlayerCtrl/doPlayContent/1-s2.0-S095816691200119X
  14. ↑ (2003) „Antibiotics and anaerobes of gut origin”. Current Opinion in Microbiology 6 (5), 457–61. o. DOI:10.1016/j.mib.2003.09.006. PMID 14572537. 
  15. ↑ a b (2011) „Enterotypes of the human gut microbiome”. Nature 473 (7346), 174–80. o. DOI:10.1038/nature09944. PMID 21508958. PMC 3728647. 
  16. ↑ (2011) „Linking Long-Term Dietary Patterns with Gut Microbial Enterotypes”. Science 334 (6052), 105–8. o. DOI:10.1126/science.1208344. PMID 21885731. PMC 3368382. 
  17. ↑ Zimmer, Carl. „Bacteria Divide People Into 3 Types, Scientists Say”, The New York Times , 2011. április 20. (Hozzáférés: 2011. április 21.) „a group of scientists now report just three distinct ecosystems in the guts of people they have studied.” 

További információk

[szerkesztés]

Probiotikumok és a humánegészség [1]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bélflóra&oldid=26043865”