Ugrás a tartalomhoz

Béldi Izor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Béldi Izor
SzületettGoldstein Izidor
1865. április 23.[1]
Pest
Elhunyt1926. november 11. (61 évesen)[2][3]
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiGoldstein Simon
Just Sarolta
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Béldi Izor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Béldi Izor, 1883-ig Goldstein Izidor[4] (Pest, 1865. április 23.[5] – Budapest, 1926. november 11.)[6] zenekritikus, zeneszerző, ügyvéd, operettszöveg-író, újságíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Ügyvédi családban született, apja Goldstein Simon, anyja Just Sarolta volt. Maga is irodát nyitott Budapesten 1891-ben. Ügyvédi hivatása mellett a Pesti Hírlap színházi és zenerovatát szerkesztette 1893-tól haláláig.[7] Emellett számos zeneirodalmi tárcát és színházi tanulmányt írt, azonkívül regényeket, drámát és főleg operetteket. 1913-ban felvették a szabadkőműves Sas páholyba.

Művei

[szerkesztés]

Színművei

[szerkesztés]
  • A végrehajtó. Bohózat három felvonásban Sylvane és Artus után. Bemutató: Vígszínház, 1898. szeptember 20.
  • Tilosban. Bohózat három felvonásban. Bemutató: Ősbudavári Színház, 1899. június 10.
  • Georges Feydeau: Osztrigás Mici. Bohózat három felvonásban. Fordította. Bemutató: Vígszínház, 1899. november 14.
  • Katalin. Operett három felvonásban. Zenéjét szerezte: Fejér Jenő. Bemutató: Népszínház, 1901. október 4.
  • Lindau–Kern: Három kívánság. Operett három felvonásban. Fordította. Bemutató: Városligeti Színkör, 1902. augusztus 2.
  • Bonaparte. Történelmi színmű négy felvonásban, dalokkal. Zenéjét szerezte: Fejér Jenő. Bemutató: Népszínház, 1903. december 18.
  • A kültelki hercegnő. Operett három felvonásban. Zenéjét szerezte: Fejér Jenő. Bemutató: Népszínház, 1905. december 5.
  • Aranyeső. Operett két felvonásban. Mérei Adolf verseivel, Zerkovitz Béla zenéjére. Bemutató: Népopera, 1913. február 21.
  • Gyerünk csak! Látványos revü 7 képben. – Katonadolog. Operett három felvonásban. Mérei Adolffal, Barna Izsó és Zerkovitz Béla zenéjére. Bemutató: Népszínház–Népopera, 1913. október 25.
  • Úr! Dráma az életből. Bemutató: Budai Színkör, 1918. június 27.

Prózai művei

[szerkesztés]
  • Elemér gróf (regény, Budapest, 1886., 2. kiadás: 1888)
  • Az üres szék (Eredeti magyar novellák és elbeszélések. III. kötet, Budapest, 1908)
  • A gyanús király (Budapest, 1910)
  • Vád – a sírból. Bűnügyi eset. (Budapest, 1912)
  • Operaházi reminiszcenciák. Zenekritikák a Pesti Hírlapból. (Budapest, 1921)
  • Intimitások. Művészek és műbarátok miniatűrben. Anekdoták, humoros történetek. (Budapest, 1922)
  • Indiszkréciók. Művészek és műbarátok miniatűrben. Anekdoták, humoros történetek. (Budapest, 1923)
  • Intermezzók közéleti és színpadi szerzők életéből. Anekdoták, humoros történetek. (Budapest, 1924)

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Georges Ohnet: A szürkeruhás hölgy. Regény két kötetben. (Legjobb könyvek. Budapest, 1897., 2. kiadás: 1904)
  • Beatrice Harraden: Hajók, ha éjjel találkoznak. Beszélgetések. (Budapest, 1897)
  • Julian W. Hawthorn: Betörés a Manhattan bankban. Bűnügyi regény (Legjobb könyvek. Budapest, 1900)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  2. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01431.htm, Béldi Izor, 2017. október 9.
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  4. ↑ A Belügyminisztérium 1883. évi 15542. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1883. év 7. oldal 24. sor.
  5. ↑ Születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 371/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  6. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest I. ker. polgári akv. 2299/1926. folyószám alatt.
  7. ↑ „Béldi Izor 1867-1926”, Pesti Hírlap, 1926. november 12. (Hozzáférés: 2023. április 5.) (magyar nyelvű) „Családi otthonom itt van a Pesti Hírlap büszke palotájában, az éghez közel, a negyedik emeleten. Lenn az első emeleten pedig a másik otthonom: a szerkesztőség. […] legnagyobb örömöm mindig az volt, ha írásaim visszhangot keltettek olvasóim körében. Hogy pedig egyik-másik kritikám miatt haragosaim támadtak, azzal nem törődöm. Mindig büszke voltam arra, hogy bizonyos emberek gyűlölnek. Végtelenül is röstelném, ha azok szeretnének” …

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.  
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
  • Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929].  
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  • Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.  
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Béldi_Izor&oldid=26214646”