Ugrás a tartalomhoz

Béldi Ákos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Béldi Ákos
Született1846. december 19.[1]
Kolozsvár[1]
Elhunyt1932. március 2. (85 évesen)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • a magyar főrendiház tagja (1885. május 15. – 1918. november 16.)
  • Kolozs vármegye főispánja (1888 – 1905. október 21., Kolozsvár)
KitüntetéseiOsztrák Császári Lipót-rend[2]
SírhelyeHázsongárdi temető (Béldi kripta)
A Wikimédia Commons tartalmaz Béldi Ákos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Műemlék kriptája a Házsongárdi temetőben

Uzoni gróf Béldi Ákos (Kolozsvár, 1846. december 19.Budapest, 1932. március 2.) főnemes, nagybirtokos, politikus, főispán, császári és királyi kamarás, a főrendiház örökös tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Régi székely nemesi családból származik. Gimnáziumot végzett és érettségit tett szülővárosában. Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja (1888–1905), a kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa (1892–1905), a Főrendiház tagja. Az Erdély(rész)i Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke (1888–1897), majd elnöke (1897–1923), majd díszelnöke. Főispánsága idején választották meg Kossuth Lajost Kolozsvár díszpolgárává (1889. augusztus 27-én), amikor Kossuth tiszteletére Kolozsvárott és a vármegye több településén Kossuth-napokat tartottak.[3] Szintén főispánsága alatt adták át Kolozsváron Fadrusz János Mátyás-szobrát (1902. október 12-én). Az I. világháború után a megcsonkított Magyarországra költözött.

Budapesten halt meg 1932. március 2-án, és a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra március 7-én a családi kriptába.[4] A temetésen Sándor József szenátor búcsúztatta volna, de erre nem volt lehetősége az egyházi szertartáson, és betegsége miatt nem vállalhatta a temetői emlékbeszédet, ezért az EMKE úgy döntött, hogy egy külön emlékülést tartanak volt elnökük emlékére.[5]

Könyve

[szerkesztés]
  • Béldi Ákos gróf, dr. Filep Gyula, dr. Genersich gusztáv, dr. Jakabházy Zsigmond, dr. Rigler Gusztáv, dr. Sárkány Lajos, dr. Szádeczky Gyula: Erdély nevesebb fürdői 1902-ben (sajtó alá rendezte Rigler Gusztáv. 32 fénynyomatú műmelléklettel. Közegészségügyi kalauz. Bp., 1903.[6]

Családja

[szerkesztés]

Apja ugroni gróf Béldi Ferenc (1798–1880), Küküllő vármegye főispánja, anyja vargyasi Dániel Zsófia (1820–1897). Első felesége 1871-től 1896-ig bethleni gr. Bethlen Emma (1848–1896), második felesége 1912-től Bárdy-Heckel Gabriella (1876–1965) színésznő, operettprimadonna. Első házasságából egy fia és négy lánya született.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  2. a b Országos Széchényi Könyvtár
  3. Kossuth Lajos díszpolgársága, Kolozsvár, 1889. augusztus 28. Online hozzáférés
  4. Erdély földjébe temetik gróf Béldi Ákost, Keleti Újság, 1932. március 7. Online hozzáférés
  5. Az EMKE Béldi Ákos gróf emlékéért, KeLeti Újság, 1932. március 10. Online hozzáférés
  6. Erdély nevezetesebb fürdői 1902-ben, Arcanum, Online hozzáférés

Források

[szerkesztés]

További infomációk

[szerkesztés]
  • Jánossy Béla: Béldi Ákos gróf. In: A Kolozsvári Szent Imre Egyesület évkönyve. 5-6. o. (1910) Online hozzáférés

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]